Új leszállási kísérlet a Mars felszínére<br/>

Vágólapra másolva!
A NASA hivatalosan is bejelentette, hogy 2003-ban legalább egy automata bolygókutató szondát szándékozik a Marsra küldeni, amely az 1997-ben nagy sikert aratott Jövevény nagyobb testvére lenne.
Vágólapra másolva!

A 2003-ban indítandó szerkezet hét és fél hónapos út után, 2004. január 20-án landolna a vörös bolygó felszínén, a Mars Pathfinder (Nyomkereső) speciális módszerével: miután a fékezőrakéták befejezték működésüket és levált az ejtőernyő is, a szonda légzsákokba burkolva csapódna a felszínbe, majd némi pattogás és kb. 1 km-es gurulás után állapodna meg. Ezután a megfelelő pozícióba kerülve kelne életre s kezdené meg működését, amely a tervek szerint az eddigi leghosszabb, idegen égitest felszínén folytatott tudományos vizsgálatokat foglalná magában.

A Mars Pathfinder leszállási technikáját ábrák kíséretében itt tekintheti meg.

A küldetés hivatalos neve Mars Exploration Program Rover, amelynek keretében egy újszerű leszállóegységet működtetnének. A Nyomkereső 1997-ben a leszállás után stabil felszíni állomásként működött, amelyről csak egy apró marsjárót (rovert) telepítettek - ez volt mindenki kedvence, a Jövevény (Sojourner).

Szupersztár a Marson 1997-ben: munkában a Jövevény.


A 2003-as szonda esetében azonban az egész leszálló egység mozogna, azaz egyetlen nagy roverről van szó, amely sokkal többet tud majd, mint 1997-es "kistestvére". Egy marsi nap (24 óra 37 perc) alatt kb. 100 métert tehetne meg (a Sojourner teljes, több hónapos működése alatt mozgott ennyit összesen).

Athena - az új marsjáró.


A Cornell Egyetem szakemberei által épített, Athena névre keresztelt új marsjáró színes és infravörös felvételeket készít majd a felszínről, és olyan műszerekkel lesz felszerelve, amelyek képessé teszik az (egykori) folyékony víz létezésével kapcsolatos bizonyítékok gyűjtésére. Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) felvételei egy ma is "vizes" Marsra utalnak. Egyik speciális eszközével friss kőzetfelszínek feltárására is képes lesz (alapvető kőzettani szabály, hogy egy-egy kőzetet mindig friss törésfelületek mentén kell vizsgálni, ahol az erózió még nem változtatta meg a kőzet eredeti jellemzőit).



A 150 kg-os szerkezet működési idejét legalább 90 marsi napra tervezik, amelynek során minél több információt kell gyűjtenie a leszállási hely "marstörténeti" múltjáról, beleértve a klímaváltozásokra utaló jeleket is.

A pontos leszállóhelyet még nem jelölték ki, de feltehetően egy egykori tómederben vagy folyóvölgyben lesz a landolás - olyan helyen, ahol a legtöbb esély kínálkozik vízre utaló jelek, esetleg mikroszkopikus élőlények felfedezésére. A koordinátákat az MGS és az idén induló keringő egység, a Mars 2001 Orbiter felvételei alapján határozzák meg.

A küldetés bejelentése mintegy fél évvel azután történt, hogy a NASA elveszítette második Mars-szondáját, a Mars Polar Landert. Az akkori eseményekről részletesen beszámoltunk az [origo]-ban. A NASA tanult az esetből, s az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kíván fordítani a küldetések megfelelő menedzselésére, a különböző irányítóközpontok munkájának összehangolására.

A Mars Global Surveyor jelenleg is a Mars körül kering.Az új küldetés vetélytársa egy keringő egység (orbiter) programja volt, amely nagy felbontású felvételeket készített volna a felszínről. Valószínű, hogy a szakemberek egyelőre meg vannak elégedve az MGS kitűnő képeivel, bár az új szonda 2-3-szor kisebb alakzatokat is megfigyelhetett volna (60 cm-es felbontás az MGS 1,5 méteres maximális felbontása helyett). A NASA egyelőre még vizsgálja egy párhuzamosan működő másik rover indítási lehetőségét is, amely csak kb. 150 millió dollárral növelné meg a szóló űrszonda-program 350 milliós költségvetését. Amennyiben két szonda megy, akkor a Mars-felszín két teljesen eltérő jellegű területét vizsgálják majd.

2003: "Mars-invázió"

A következő küldetés a Mars Surveyor 2001, amely az eredeti tervek szerint keringő- és leszállóegységből, valamint automata marsjáróból, a Jövevény továbbfejlesztett változatából állt. Utóbbi feladata a talaj igen részletes vizsgálata lett volna, részben az emberes utazások előkészítését szolgálva (pl. vannak-e veszélyes organizmusok a homokban). A tavalyi kudarcok miatt a NASA újratervezte kutatási programját, s 2001-ben csak keringő egységet küld a Marshoz.

A 2003-as keringő egységet az ESA (Európai Űrügynökség) fejleszti a Mars Express küldetés keretében, bár a szondának saját leszállóegysége is lenne (a brit Beagle 2). 2003-ban végre megérkezne a Marshoz a japán Nozomi is, amelynek ezt 1999-ben kellett volna megtennie, de technikai problémák miatt egyik pályamódosítása nem sikerült.

S. T.

Ajánló:

A honlap képek, néhány video és szöveges leírás segítségével mutatja be a nagyszerű vállalkozás előzményeit és legfontosabb eredményeit. A Mars Polar Lander küldetésének története - Mars-linkek - interjú Both Előddel, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójával. Az "elárvult" szonda honlapja.

Korábban:

2000. június 23. A NASA közzé tette azokat a szenzációs képeket, amelyek alapján a tudósok folyékony víz jelenlétét valószínűsítik a vörös bolygó felszínén. Ezek az eddigi legjobb felbontású felvételek a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszondától.