Élet a Marson, 175 millió évvel ezelőttig - vagy napjainkig

A múlt héten nagy figyelmet kapott ősi marsi meteorit mellett két jóval fiatalabb társában is az élet feltételezett nyomaira bukkantak.

Mint arról részletesen beszámoltunk, az ALH84001 jelzésű marsi eredetű meteoritban olyan magnetitkristályokból álló láncokat fedeztek fel, amelyeket eddig csak egyes földi baktériumokból ismertünk. Ez újabb igen erős érvnek számít abban az 1996 óta dúló vitában, amely az egykori marsi élet bizonyítékaként szereplő kőzetdarab körül zajlik.

Nakhla

Úgy tűnik, a marsi élet mellett érvelők koncentrált támadást indítottak: a fenti felfedezéssel csaknem egyszerre hozták nyilvánosságra két másik, szintén marsi eredetű meteorit újabb vizsgálatainak eredményeit. Dr. Everett Gibson geokémikus és kollegái (NASA Johnson Space Center, Houston) a mintegy 4 milliárd éves ALH84001-nél jóval fiatalabb Nakhla és Shergotty meteoritokat vizsgálták, amelyek kora 1,3 milliárd, illetve 175 millió év.

Shergotty

A kutatók szerint a két fiatalabb minta vizsgálata ugyanazokat az egykori életre utaló jeleket mutatja, mint híresebb és idősebb társuk, így az élet körülbelül 4 milliárd évvel ezelőttől egészen a geológiai közelmúltig, vagyis legalább 175 millió évvel ezelőttig létezhetett a vörös bolygón. Ez már valóban merész feltételezés, hiszen a közelmúltban nyilvánosságra hozott kőzettani bizonyítékok is több milliárd évvel ezelőttre helyezik vissza egy mainál sokkal melegebb és vizesebb marsi környezet létezését. Ugyanakkor felcsillantják annak lehetőségét is, hogy az élet még ma is létezik bolygószomszédunkon.

Utóbbi feltételezés azért sem teljesen kizárt, mert a két marsi meteoritban lévő apró, karbonátos anyagú gömböcskék igen hasonlóak azokhoz a képződményekhez, amelyek a Columbia folyó völgyében mélyen a földfelszín alatt talált, baktériumokat tartalmazó bazaltokból származnak (Columbia River Basalts).

A meteoritokban lévő gömböcskék marsi eredete nem kétséges - vagyis nem földi szennyeződésről van szó -, mivel olyan agyagrétegekbe vannak beágyazva, amelyek bizonyíthatóan a Marson képződtek. Amennyiben a marsi kéregben jelenleg is van víz - márpedig erre több jel is egyértelműen utal -, akkor a Földhöz hasonlóan akár ma is élhetnek benne baktériumok.

A Science magazin február 23-ai számában egyébként a The Field Museum (Chicago) kutatói arról számoltak be, hogy hat darab marsi eredetű meteorit (koruk mintegy 180-474 millió év) kémiai analízisét végezték el, hogy egyes alkotórészeik oxidációs fokát megállapítsák. Az eredmények azt mutatják, hogy a Mars felszínén vagy legalábbis a felszín közelében még ebben az időszakban is bőségesen állt rendelkezésre víz mint az oxidációs folyamatok lehetséges forrása. A víz szerepe azért is látszik egyértelműnek, mert a vizsgálatok során kiderült: a kőzetek erős oxidáltsága csak a kőzetburok felső részére jellemző (ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Marson nem zajlottak olyan globális "átkeverő" lemeztektonikai folyamatok, amelyek az oxidált ásványokat a köpenybe szállították volna, ahogyan az a Földön lejátszódik).

Az egyre szaporodó bizonyítékok mellett még mindig nagy vita övezi a meteoritokban lévő különféle képződmények eredetét, s egyértelműen még nem lehet kizárni tisztán kémiai úton történt létrejöttüket sem. A megoldást majd talán azok a marsi kőzetek szolgáltatják, amelyeket 2011 körül hoznak a Földre a NASA mintagyűjtő szondái.

S. T.

Ajánló:

A kutatók teljes cikke, pdf-formátumban.

Korábban:

2001. február 27. Újabb nagyszerű bizonyíték az egykori marsi életre: a NASA kutatói olyan kristályláncokat fedeztek fel egy marsi eredetű meteoritban, amelyek véleményük szerint egyértelműen egykori biológiai aktivitásra utalnak.