2001 Űrodüsszeia - a Marshoz<br/>

Közel másfél esztendő után először indít az emberiség űrszondát a Mars bolygóhoz. A küldetés sikere lélektani szempontból is fontos, hiszen a legutóbbi két egységet elvesztettük.

Az utolsó tesztelések

A 2001 Mars Odyssey startjára a tervek szerint 2001. április 7-én kerül sor. (A Mars és a Föld megfelelő helyzete miatt a szonda az április 7-e és 27-e közötti időszakban indítható, s minden nap két startra van lehetőség.) Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor az űrszonda ez év október 24-én éri el a Mars környezetét, ahol a bolygó körüli, kezdetben 25 órás keringési idejű pályára áll. A 2 órás keringési idejű végleges pályáját 76 nap múlva éri el. Hasonlóan a Mars Global Surveyor űrszondához, a bolygó körüli pályára álláshoz az Odyssey is a levegőfékezést (aerobraking) fogja használni, napelemeit mintegy féklapként használva.

A szonda a Mars felett (illusztráció)

A küldetés fő céljai

Az űrprogram fő céljai közé tartozik a felszín ásványi összetételének vizsgálata, a víz jelenlétére utaló jelek keresése, későbbi leszállóhelyek kutatása a Mars felszínén, talajminta-vételi helyek kijelölése, illetve - a majdani emberes Mars-küldetések előkészítése jegyében - a sugárzási kockázatok felmérése.

Az alapkérdés: víz a Marson

A Mars kutatása során először történik meg a felszín kémiai összetételének globális feltérképezése. A kémiai összetétel alapján a belőlük felépülő ásványokra, az ásványokból a belőlük felépülő kőzetekre, a kőzetek és a felszínformák kapcsolatából pedig a felszínt formáló végbement geológiai és éghajlati folyamatokra következtethetünk, ami újabb lépés a víz és az élet keresése felé.

Ember a Marson (fantáziarajz)

A küldetés tudományos szakaszának legfontosabb része 2002 januárjától 2004 júliusáig tart. A szonda ezt követően részben kommunikációs szolgálatot lát el, főleg a 2003-ban induló felszíni kutatórobotok (Mars Exploration Rovers) adatait továbbítva.

Forrás: Űrkaleidoszkóp (F. S. - Sztp. L.)

Az utóbbi évek Mars-küldetései

Az eddigi leglátványosabb Mars-küldetés minden kétséget kizáróan a Mars Pathfinder volt. A Nyomkereső és a Jövevény (lásd a lent) a média segítségével az érdeklődés középpontjába kerültek. Jellemző, hogy a leszállás időpontját július 4-ére (1997), a függetlenség napjára időzítették, hogy az amerikai tv-nézők milliói nyugodtan követhessék a fejleményeket. Nos, a remek kettős meghálálta a nagy figyelmet: a küldetés során nem csupán sikerrel próbáltak ki merőben új űrkutatási technológiákat, de a tudományos eredmények is figyelemre méltóak voltak. A NASA új filozófiájának - olcsóbban, gyorsabban, jobban - első sikerét ünnepelte, de ünnepelhetett az egész űrkutatás is, megnyerve a közvélemény bizalmát és erkölcsi támogatását.

A Mars Global Surveyor 1997 őszén érkezett a Marshoz. A pályára állás során azonban - amely levegőfékezéssel történt - az egyik napelem megsérült, így a szondát ki kellett emelni a légkörből. Óvatosabb, lassabb fékezéssel, 1 éves halasztással kezdte meg a tudományos munkát. Igazuk lett azoknak, aki türelmesek voltak vele és bizalmat szavaztak neki: képei és mérései új fejezetet nyitottak a bolygó megismerésének történetében. Tudományos szempontból az MGS az eddigi legsikeresebb Mars-küldetés, s jelenleg is zajlik.

A következő küldetés, a Mars Surveyor '98 űrszonda-párosa a Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander lett volna, amelyek szomorú történetét már jól ismerhetik kedves Olvasóink. A küldetés totális kudarcot hozott. Itt az idő tehát, hogy a káprázatos Mars Global Surveyor mellett egy újabb sikeres űrszonda kapcsolódjon be a vörös bolygó kutatásába.

[origo]

Ajánló:

A marskutatás következő 15 éve - Marsi élet: interjú a lehetőséget felvető magyar kutatóval - Magyar diákok a Marson - Marsi élet: viták kereszttüzében - Folyékony víz a Marson! - A Mars Polar Lander küldetésének története - Mars-linkek - interjú Both Előddel, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójával.

Korábban:

2001. március 20. Amennyiben a hír igaz, valódi szenzációról van szó: egy titkos katonai képügynökség szerint az 1999 decemberében elveszett Mars Polar Lander épségben terpeszkedik a vörös bolygó felszínén. 1999. december 7. Kedden reggel sem koronázta siker a NASA erőfeszítéseit: a Mars Polar Lander másodszor sem jelentkezett a reléállomásként szolgáló Mars Global Surveyor űrszondán keresztül. Ezzel a küldetést gyakorlatilag befejezettnek tekinthetjük. 2000. november 4. Az elmúlt év két amerikai Mars-szondájának kudarca után a NASA alaposan átgondolta marskutatási programja koncepcióját. A legújabb terveket október végén hozták nyilvánosságra. A vörös bolygó kutatása keringő és leszálló egységekkel, marsjárókkal és mintavevő küldetésekkel folytatódik.