Tizenegy új bolygó, meg egy rakás valami<br/>

Hatvanháromra nőtt az ismert, Naprendszeren kívüli planéták száma. Az "újak" közül egy a lakható zónában kering.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) La Sillában (Chile) dolgozó nemzetközi csillagászcsoportja 11 új, Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentette be a közelmúltban. Ezzel már 63 exobolygóról van tudomásunk, pedig az elsőt csak 1992-ben észlelték. A bolygókat most is a csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk alapján észlelték, vagyis csak közvetetten "látjuk" őket.

Furcsa rendszerek - az élet lehetősége

A közeli csillagok körül keringő új bolygó egyike körülbelül Nap-Föld távolságban kering napszerű csillagától, azaz az ún. életzónában helyezkedik el, ahol tartósan folyékony maradhat a víz. Bár maga a bolygó Jupiter-szerű óriás, nem kizárt, hogy ugyanúgy nagyméretű, szilárd felszínű holdjai vannak, mint éppen a Jupiternek. Ha így van, akkor ott az általunk ismert élet is lehetséges.

Az új exobolygók némelyike ugyanahhoz a csillaghoz tartozik - a csillagászok két olyan rendszert fedeztek fel, amely nem egyetlen bolygót tartalmaz. Érdekesség, hogy az egyik rendszerben az egyik planéta keringési ideje majdnem pontosan kétszerese a másikénak - ezek az ún. rezonancia-pályák jól ismertek a Naprendszerből is.

Egy másik rendszerben az eddigi legelnyúltabb pályával rendelkező bolygó nyomára bukkantak: csillagtávolsága 5 és 127 millió kilométer között változik!

Sodródó világok

A 11 új exobolygó felfedezésével egy időben brit csillagászok új bizonyítékokkal álltak elő az utóbbi hónapok során heves vitákat kiváltott furcsa bolygók létezése mellett. A Hertfordshire és Oxford Egyetem csillagászai körülbelül egy évvel ezelőtt jelentették be, hogy véleményük szerint az Orion-köd területén - amely egy igen aktív csillagkeletkezési terület - 13 olyan égitestet fedeztek fel, amelyek tömegük alapján bolygók lehetnek, de csillagok nélkül.

Az Orion-köd szívében (fotó: VLT)

Az égitestek tömegét és státusát azóta is sokan vitatják, s a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) is azt javasolja, hogy még ha valóban a barna törpék alsó tömeghatára alatt vannak is (13 Jupiter-tömeg), akkor is jobb lenne őket "barna szubtörpéknek" nevezni őket, hiszen a bolygók lényegéhez tartozik a csillag(ok) körüli keringés. A felfedezők ugyanakkor a sokkal izgalmasabban csengő "planetar" kifejezést javasolják (az angol planet - bolygó - és a star - csillag - szavak összevonásából).

S. T.

Ajánló:

Az ESO sajtóközleménye az Orion-köd infravörös megfigyeléséről, lenyűgöző képek kíséretében. Szabadon sodródó bolygók a ködben? Szatmáry Károly kitűnő összeállítása. További információk a Genovai Obszervatórium oldalain. Részletes információk az új bolygókról az ESO honlapján.

Korábban:

2000. augusztus 4. Minden eddiginél közelebbi exobolygó felfedezését jelentették be csillagászok. A mindössze 10,5 fényévnyire lévő Epsilon Eridani csillag körül keringő planétát talán a Hubble-űrtávcső is "lekaphatja".