"A marslakó nem úgy néz ki, mint ahogy az asztalomon álló kis Mars-figura"

"A társadalomra nagy hatással lehet az a tudat, hogy az élet nem egyedül a Földön létezik, s meggyorsíthatja a Földön kívüli értelem utáni kutatást." A Társalgó vendégei voltak a marsi élet elméletét kidolgozó magyar kutatók.

Mint arról néhány hete beszámoltunk, a legnagyobb űrportál, a Space.com is közzétette annak az elméletnek a lényegét, amelyet magyar tudósok állítottak fel lehetséges marsi életformákkal kapcsolatban. Horváth András csillagász-űrkutató több neves planetológus és biológus szakemberrel együtt dolgozta ki azt az elméletet, amely nem zárja ki, hogy egyes marsi felszínformák kialakulása biológiai - vagy legalábbis részben biológiai - aktivitással magyarázható.

A Mars déli sarkvidékén lévő kráterek sötét homokkal borított aljzatán látható ún. sötét dűne foltokról (Dark Dune Spots, DDSs) és egy lehetséges biológiai megközelítésről korábbi anyagunkban olvashat részletes információkat .
 
Horváth András azóta két újabb érdekes és izgalmas fejleményről számolt be az [origo]-nak. Mint elmondta, egyre többen és többen vannak a szakmában, akik támogatják elképzelésüket. Érdekesség, hogy sikerült felvenniük a kapcsolatot Arthur C. Clarke-kal, aki a jelenlegi marsi élet egyik leghíresebb szószólója, s szintén a Mars Global Surveyor (MGS) űrszonda remek képeire alapozza állításait.

A másik, szakmailag sokkal jelentősebb fejlemény, hogy a magyar kutatók cikke igen kedvező fogadatatásra talált a 2003-ban induló európai Mars-szonda keringő egységének (Mars Express ) tudományos vezetőjénél, Augustin Chicarrónál. Nem kizárt, hogy a marsfelszín déli pólusa körüli sötét foltok részletes vizsgálata is bekerül a szonda tudományos programjába. A képen a A Mars Express kamerája, a HRSC (High/Super Resolution Stereo Colour Imager) látható, amely legjpbb felbontásában hasonló teljesítményt nyújt az MGS-éhez.

Az [origo] Társalgójának vendégei voltak Horváth András űrkutató csillagász és Gánti Tibor elméleti biológus.

*     *    *    *    *

Guest01041: Nézte régen az Egér a Marson című rajzfilmet? Lehet, hogy egér hamarabb lesz ott, mint ember?

Gánti Tibor elméleti biológus.: Én ezt nem tartom valószínűnek...

Horváth András csillagász-űrkutató.: Lehetséges, hiszen az amerikai űrhajósokat a Holdnál megelőzték az orosz teknősök...

Guest95113: Hogyan történt a felfedezésük?

GT.: A NASA közzétett több mint 26 ezer MGS-felvételt a Marsról, ezeket vizsgálta Horváth András és Gesztesi Albert. Ezek között felfigyeltek olyan jelenségekre, amelyeket sehogy se tudtak értelmezni abiotikus jelenségként. Ezek voltak azok a bizonyos foltok a fekete dűnéken. Ekkor keresett meg Horváth András egy csomó fotóval, amiket megnézve először magam is abiotikus folyamatokban kerestem a magyarázatot, később azonban, hosszabb tanulmányozás után kialakult az a meggyőződésem, hogy ez biológiai folyamatokkal magyarázható és mögétettem egy hipotetikus, elképzelhető mechanizmust, amelyek segítségével e primitív marsbeli élőlények a jég alatt megteremthetik a saját életfeltételeiket.

Ezt követően kapcsolódott be a kutatásba Szathmáry professzor, akinek sikerült felderítenie, hogy ez a hipotetikus mechanizmus az Antarktiszon, a Földön létezik és működik, így mint mechanizmus, nem hipotézis többé, hanem realitás. Így a kérdés már csak az, hogy vajon a marsi feltételek között a körülmények megfelelőek-e ennek a mechanizmusnak a működésére? Ennek kiderítése a további kutatások és mérési adatok feldolgozásának a feladata.

Bérczi Szaniszló planetológus volt az, aki a hustoni konferencián való megjelenésünket forszírozta, és ő az, aki nagyon szépen összefoglalta a marsi foltokkal kapcsolatos két egymással ellentétes álláspont, az abiotikus és biológiai magyarázat melletti érveket.

Joveveny: Mikor fogják publikálni az elméletüket egy komoly tudományos lapban?

HA: Eredményünket a Houstonban rendezett Lunar and Planetary Science XXXII. konferencián 1543-as sorszámmal bemutattuk, és ezt elfogadták a CD-n publikálásra. Az anyag az interneten is elérhető és már jönnek rá a nyugati reakciók.

Baci: Ön szerint mennyire veszik komolyan az elméletüket a külföldi szakemberek?

HA.: Meglepő, hogy neves és ismert külföldi biológusok nagy érdeklődéssel és nagyon pozitívan viszonyultak a marsi életre vonatkozó elképzeléseinkhez, de igazából akkor lehet lemérni majd a reakciót, ha tudományos folyóiratokban a részletek is publikálásra kerültek. Ezeknek az átfutási ideje azonban meglehetősen hosszadalmas, akár 1-2 év is lehet. Idén júliusban, amikor a Mars Express program egyik tudományos vezetője, Agustin Chicarro professzor, aki geológus-szakember, meglátta a marsi foltokról általunk feldolgozott képeket, nagyon megdöbbent, és kifejtette azt a véleményét hogy ő nehezen tud elképzelni olyan tisztán geológia folyamatokat, amelyek ezeket a foltokat létrehozhatták volna. Tehát úgy tűnik, ő is elméletünk hívévé vált. Sőt, azt javasolta, hogy küldjünk nekik egy katalógust a mars déli pólusáról, ahol előfordulnak ezek a foltos dűnék, mert lehet, hogy az európai Mars Express program űrszondája 2004-től fotózni fogja ezeket a területeket.

Guest76667: Ha a marson is van élet, ugyanazt a biokémiát és genetikát használják, mint a földi fajok?

GT.: A metabolizmus (tehát az anyagcsere) alapvető folyamatai valószínűleg azonosak, vagy nagyon hasonlóak. Ezeket ugyanis a fizikai és kémiai törvények szabják meg. A genetika egészen más kérdés, mert az információs műveletek nem csak az adott fizikai és kémiai körülményektől, hanem az előző információktól is függenek, ennek megfelelően elképzelhető, hogy bár az anyagcsere nagyon hasonló vagy azonos, a genetika által beszélt "nyelv" alapvetően eltérő. Kivéve azt az esetet, ha a marsi és a földi élővilág közös eredetű, és a meteoritok révén folyamatos kölcsönhatásban volt egymással az idők folyamán.

Joveveny: Vannak-e földi példák olyan baktériumokra, amelyek a Marson is életképesek lehetnek?

GT.: Igen, vannak, de az a kérdés, hogy a Mars melyik pontjain? Az a mechanizmus, amelyet feltételezünk a marsi poláris jégsapkák jege alatt olyan, amire a földi Antarktiszon is vannak létező példák. Ilyen jellegű mikroorganizmusok a marsi jégsapkák alatt is megélhetnek. Persze nem biztos, hogy pont a földi példák, mert azért a körülményekhez adaptálódni kell, ami nyilván a Marson is geológiai időtartamok alatt ment végbe, mint ahogy a Földön is.

Guest95113: Lehetséges, hogy régebben növények és állatok is voltak a Marson?

GT.: Nem tudjuk, hogy meddig jutott el az evolúció a Marson, az idő feltehetőleg nagyon rövid volt. De éppen a körülmények rohamos változása miatt feltételezhető, hogy a marsi élővilág evolúciója lényegesen gyorsabb volt, mint a kényelmes földi evolúció. Mindennek ellenére az a "benyomásunk" (tehát nem kutatási eredmény), hogy állatvilág kialakulására nemigen volt lehetőség. Inkább a növényvilág az, aminek az elterjedése a Marson lehetséges volt egy adott időszakban.

Grigio: Jó napot! Úgy tudom, hogy egyre több bolygóközeli felvétel cáfolja még a legprimitívebb életforma létezését is.

HA.: Az a helyzet, hogy nem a bolygóközeli felvételek cáfolják annak létezését, hanem azoka szakemberek, akik ebben nem hisznek. A mi véleményünk ugyanazokról a képekről ellentétes. A marsi élet kérdésében a döntés a következő fél évtizedben, a Marshoz küldött, illetve a felszínre leszálló űrszondák méréseitől várható.

Guest01041: Mit gondolnak, hogy néz ki egy marslakó?

GT.: a marslakó nem úgy néz ki, mint ahogy az asztalomon álló kis Mars-figura, két szarvval a fején, mert ilyen "felsőbbrendű" élet jelenleg a Marson nem létezhet. De létezhetnek ún. alacsonyabb rendű (alacsonyabb szerveződési szinten álló) élőlények: baktérium, algák, zuzmók és ezekhez hasonló élőlények, amelyek persze nem biztos, hogy a földi élőlények rendszerébe beilleszthetők. Mindenesetre ezek nem szanaszét élnek a Marson, hanem csak igen meghatározott, speciális körülmények között, feltehetően a poláris régiók jégpáncélja alatt. Így a jelenlegi marsi élővilág meglehetősen szegényes, mind formavilágát, mind pedig kiterjedtségét tekintve.

Guest76667: Mikor jut el az ember a Marsra?

HA: Ha a következő években a marsfelszíni mérésekkel is bizonyítható lesz az az elképzelésünk, hogy a Marson ma is van egyszerű élet, akkor várhatóan már 2014-16 környékén elindulnak az első emberes Mars-expedíciók, ha nem lesz konkrét bizonyíték, akkor várhatóan 2018-20-ban indulnak.

HIMMM: Körülbelül hány év múlva juthatunk el a Marsra? Lehetséges a Marson az élet kialakulása vagy kialakítása?

HA.: Azt gondolom, hogy másfél-két évtizeden belül az ember is leszáll a Mars felszínére. Azt gondolom, hogy nem lenne szabad a marsi környezetet elrontani, az ember számára alkalmassá tenni, nem szabad mindent átalakítani. Hagyjuk meg a természetet olyannak, amilyen.

GT.: A Mars felszíne nem a legideálisabb telephelyek létesítésére, elsősorban azért, mert a víz rendkívül kis mennyiségben van jelen, és így nehezen hozzáférhető. Sokkal kedvezőbb feltételek találhatók emberi települések létesítésére a Galilei-holdakon, elsősorban a Callistón és a Ganymedesen.

Flikkflakk: Nem rossz az, hogy egy olyan tudománnyal foglalkozik, melynek az új fejleményeiről nem tud a saját szemével meggyőződni, hanem különböző hírtovábbító szervekre kell hagyatkoznia?

HA: Nem, mert az MGS űrszonda olyan felbontású fényképeket készít a Mars felszínéről, amelyeken többet látni, mintha repülőgéppel a Mars fölött repülnénk - az MGS-képek felbontása 1,5-5,5 méter között van.

GT.: a mai tudományra egyébként is jellemző, hogy a feldolgozott adatok döntő többsége műszeres észlelés, amelyet a kutató nem közvetlenül a saját érzékszerveivel tapasztal.

Csibegeza: Ön szerint melyik marsutazásról szóló hollywoodi film a leghitelesebb?

HA.: Általában az amerikai sci-fi filmek technikai/műszaki részleteit jól kidolgozzák, asztronautikai szempontból kitűnőek. Sajnos az emberi vonatkozások időnként primitívek, és a Marsra vonatkoztatva nem mindig reális dolgokat találnak ki.

Guest76667 Gánti úrtól szeretném kérdezni, hogy mi az élet keletkezésével kapcsolatos elméletének lényege?

GT.: Ne kérjék tőlem, hogy egy vagy két mondattal mondjam el, mert ezt egy kétkötetes monográfiában fejtettem ki. :) A fő gondolatmenetet azonban több könyvben is leírtam közérthető módon, legutóbb néhány hónapja jelent meg a Műszaki Könyvkiadónál Az élet általános elmélete c. egy könyvem, melyben közérthető módon leírom a chemoton-elmélet lényegét, és annak alkalmazását az élet keletkezésére.

Guest01041: Mit gondol, az űrlényeket miért pont "marslakónak" hívják, miért nem másik bolygóról nevezték el?

HA.: Az a helyzet, hogy a Földhöz legközelebb az élet kialakulására alkalmas körülmények a Marson voltak meg, mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt. A Hold és a Vénusz ilyen szempontból rossz jelölt.

CP: Összeegyeztethető-e a Földön kívüli élet - akár egysejtű szinten - és a Biblia?

HA.: A Biblia a hit világát tartalmazza, a természettudomány pedig a rendelkezésre álló mérések alapján felállított logikai rendszer. A kettő nem vethető össze. A Biblia keletkezésének idején a tapasztalatok csak a földi élővilágra terjedtek ki, így nem várható, hogy abban más bolygókra vonatkozó állítások is legyenek.

Guest10099: Van kedvenc sci-fi regénye, filmje?

HA.: Kedvenc sci-fi regényeimet Zsoldos Péter írta, érdemes elolvasni őket, kezdve a Viking visszatér-től a Feladatig.

Marsiarc: Mi a véleménye a híres marsi arcról és a piramisokról? Természetes képződmények?

HA: Igen, az MGS újabb és újabb képei egyre világosabbá teszik azt, hogy itt marsi tanúhegyekről van szó. Az a környék, a Cydonia, ahol ez a "Mars-arc" található, tele van hasonló jellegű tanúhegyekkel, amelyek annak idején, 3-4 milliárd évvel ezelőtt az ősi marsi északi óceán szigetei lehettek.

Polin: A "marsi" élet hogyan hathat a társadalom jelenlegi felépítésére, milyen változásokkal lehet számolni, számolnak-e szociológiai problémákkal, amikor a "marsi" élet lehetőségét kutatják?

GT.: Nagyon komplikált a kérdés. Közvetlenül semmiképpen sem hathat. A társadalomra azonban hatással lehet az a tudat, hogy az élet nem egyedül a Földön létezik, meggyorsíthatja a földönkívüli élet kutatását, és esetleg elvezethet oda, hogy ha nem is a Marson, mert ott civilizációt nem várhatunk, de más távoli égitesteken, esetleg civilizációt találunk. Az ezekkel való kapcsolatfelvétel már közvetlen hatással lehet a földi társadalom alakulására.

*      *     *     *     *

Horváth András (60) csillagász-űrkutató az ELTE TTK matematika-fizika-csillagászat szakán végezte tanulmányait, majd több éves oroszországi kutatómunka után az MTA Csillagvizsgálójában a felsőlégkör kutatásával foglalkozott, később a Phobos (a Mars egyik holdja) és a kisbolygók réteges szerkezetét vizsgálta. 1981-től tíz évi vezette az Uránia Csillagvizsgálót. 1992-től a Budapesti Planetárium igazgatója és a Magyar Űrkutatási Tanács tagja, 1994-től a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke. Az utóbbi időszakban szakmai tevékenységének jelentős részét szentelte a Mars kutatására. Több alapvető űrkutatási kézikönyv (Űrhajózási Lexikon, SH-Atlasz – Űrtan, Újra a Marson) társszerzője, több mint 50 szakcikk és több száz ismeretterjesztő cikk szerzője. Hobbija az ötvösség, a festés és a sci-fi.

Gánti Tibor (67) biológus a BME Vegyészmérnöki Karán végezte tanulmányait, majd az élelmiszer- és a gyógyszeriparban dolgozott. 1974-től az MTA kutatója, ipari kutatásait 11 új technológiai szabadalom fémjelzi. 1980-90 között a Természet Világa főszerkesztője, 1978-től 1986-ig a Magyar Biológia Társaság főtitkára. Élete főműve az ún. chemoton elmélet megalkotása, az élet kialakulására vonatkozó elmélet, amely a kémiai automaták egzakt, kvantitatív elmélete és ennek alkalmazása az élő rendszerekre. Számos könyve, szakmai tanulmánya, esszéje, ismeretterjesztő és egyéb cikke jelent meg. Az MTA Jövőkutató Bizottságának tagja.

A témához kapcsolódó oldal

Lehet-e élet a Marson?
Az elmúlt 25 év olyan eredményeket hozott, amelyek a korábbinál sokkal kedvezőbb fényben láttatják a marsi élet lehetőségét. Összeállításunkban a múltbéli és jelenlegi környezeti feltételek, a Viking-kísérletek és a híres (hírhedt?) marsi meteoritok fényében vizsgáljuk az asztrobiológia egyik legizgalmasabb kérdését: létezhet(ett)-e élet közvetlen kozmikus környezetünkben?