Meghalt Fred Hoyle, a Big Bang névadója

Meghalt minden idők egyik legnagyobb brit kozmológusa, Sir Fred Hoyle, a Big Bang elnevezés megalkotója, a pánspermia elmélet egyik fő képviselője.

A kiváló brit matematikus-csillagászt 86 éves korában érte a halál. Ő adta a Világegyetem születését leíró, ma már általánosan elfogadott elméletnek a Big Bang elnevezést, amit magyarul Nagy Bumm, illetve Ősrobbanás néven említenek. Ennek ellenére Hoyle nem fogadta el ezt a modellt, s az ún. állandó állapotú világegyetem elméletének híve volt. Egy anekdota szerint magát az elnevezést is csupán gúnyból találta ki, de annyira megtetszett az ellentábornak, hogy átvették.

Az állandó állapotú világegyetem elmélete szerint bár az Univerzum tágul, átlagos sűrűsége mégis állandó marad, mivel folyamatosan új anyag keletkezik benne. Hoyle 1948-ban tette közzé az elméletet, Thomas Gold és Hermann Bondi csillagászokkal. Hoyle az általános relativitáselmélet keretei között kidolgozta az elmélet matematikai alapjait.

Hoyle az ún. pánspermia elmélet egyik legnagyobb támogatója volt. Az elmélet szerint az élet nem a Földön keletkezett, hanem a világűrből, üstökösmagokban vagy a csillagközi porfelhő szemcséiben került bolygónkra. Ez az elgondolás az utóbbi időben megint előtérbe került, ahogy egyre több bizonyíték gyűlik össze a marsi élet (egykori?) lehetőségére . Ugyanakkor azonban nem magyarázza, csak elodázza az élet kialakulásának nagy kérdését.

Hoyle neve sci-fi íróként is fennmarad. Egyik legismertebb (és magyar nyelven is olvasható) regénye a Fekete felhő . Ebben egy gigantikus kozmikus porfelhő érkezik a Földre, amelyről kiderül, hogy intelligens. A regény legnagyobb erénye éppen az, hogy rávilágít az általunk ismert élettől különböző intelligencia lehetőségére. Hoyle maga is hitt egy szuper-intelligens civilizáció létezésében, akik a Földet is megtermékenyítették az élettel.

Hoyle az angliai Yorkshire Bingley nevű településén született 1915. június 24-én, gyapjúkereskedő szülők gyermekeként. Már kisgyermekként a távcső előtt töltötte éjszakáit. Később Cambridge-ben tanult matematikát, ahol 1939-ben a St John's College tagjának választották. Ebben az évben vette feleségül Barbara Clarkot, akitől egy fia és egy lánya született.

A II. Világháborúban a haditengerészet számára végzett kutatásokat, a radarok fejlesztésén dolgozott. 1957-ben a Royal Society tagjának választották, s 1972-ben lovaggá ütötték. Ő alapította meg a cambridge-i csillagászati intézetet , s 1971-től két évig a Királyi Csillagászati Társaság elnöki székét is elfoglalta.

Ajánlat:

Stonehenge célja és működése. A Hoyle féle megfejtés

Az állandó állapotú világegyetem elmélete

A BBC cikke Hoyle haláláról angol nyelven