Egy tökéletes marsi porvihar

Az utóbbi évtizedek legnagyobb porviharában a Mars gyakorlatilag "eltűnt".

Két drámai módon különböző kép bolygószomszédunkról, a Marsról. Mindkét felvétel természetes színeket mutat. A Föld körül keringő Hubble-űrtávcső néhány hónap eltéréssel készült fotóinak segítségével fogalmat alkothatunk arról, mit jelent a vörös bolygón egy kiadós porvihar. Nos, a déli félteke tavaszán kezdődő aktivitás gyakorlatilag "eltűntette" a felszínt.

A bal oldali kép 2001 júniusában készült, s már megfigyelhetők a porvihar csírái: a bolygókorong peremén, 4 óra irányában egy világosbarna ovális folt látható, ami a 9 kilométer mély Hellas-medence területe. Egy fejlődő porfelhő az északi pólussapka környezetében is észrevehető, de ehhez érdemes az eredeti, nagyobb képet megvizsgálni.

A jobb oldali, szeptember elején készült fotón azt látjuk, hogy szinte már semmit sem látunk - a globális porvihar miatt semmilyen felszíni részlet nem vehető ki, kivéve a pólussapkák vidékeit. A marsi porviharokat már több mint száz éve követik figyelemmel, de évtizedek óta ez volt a legnagyobb.

A Marsot kutató űrszondák (Mariner 9, Viking 1 és 2, Mars Global Surveyor) eredményei alapján tudjuk, hogy a szezonális jégsapkák visszahúzódásakor nagy légnyomás-különbségű térségek alakulnak ki a szén-dioxid intenzív szublimációja miatt (szublimációnak nevezzük a szilárd halmazállapotból gázneműbe történő fázisátmenetet). A jégsapkából kikerülő szén-dioxid ugyanis megnöveli a légkör sűrűségét. Az eltérő sűrűségű és hőmérsékletű légtömegek határfelületén a levegő hullámzása indul meg (instabil frontrendszer), ami fokozatosan örvénylő légköri szerkezetek kialakulásához vezethet (a Föld sarkkörei mentén is így alakulnak ki a mérsékelt övezeti ciklonok). A nagyobb légnyomás lehetővé teszi, hogy hosszabb időre nagyobb mennyiségű por kerüljön a légkörbe.

A porviharok nagy szerepet játszanak a marsi éghajlat szabályozásában: megváltoztatják a légköri hő- és vízgőztartalom eloszlását. A légkörbe került finom por alkalmas felületet kínál a légköri páratartalomnak a kicsapódásra, majd pedig a pólusok környéki jégsapkák kialakítására.

A jelenleg is a Mars körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) is számos felvételt készített a porvihar kifejlődése alatt, s számos hőmérsékletmérést végzett. A porvihar alatt a Mars felső légkörének hőmérséklete 45 Celsius-fokkal (!) emelkedett, s ennek következtében jelentősen kitágult. A légkör "felpuffadása" fontos tényező az október 24-én Mars körüli pályára álló űrszonda, a 2001 Mars Odyssey számára, mivel levegőfékezéssel fogja elérni a kívánt operációs magasságot.

S. T.

Scientists Track "Perfect Storm" on Mars
Angol nyelvű sajtóanyag az Űrtávcső Tudományos Intézet honlapján.

The 2001 Great Dust Storms: Space Science Update Visuals
További képek, adatok és információk a Mars Global Surveyor honlapján.