A kínaiak jövőre embert küldenek a Kozmoszba

Az "Isteni Hajó" (Sencsou), amelyet a kínaiak indítottak a kozmoszba, először 1999-ben, másodszor 2001-ben repült Föld körüli pályán, de ember nem volt rajta. A harmadik automatikus próbára 2003-ban kerül sor, és ezt követi az első igazi, azaz emberi részvétellel történő űrrepülés.

Több mint két évtizeddel ezelőtt, 1980-ban, amikor befejeztük az első magyar Űrhajózási lexikon szerkesztését, belga forrásból hozzájutottunk és a könyvbe be is tettük a kínai űrhajósjelöltek felkészítéséről írott szócikket (329. oldal).

Ma visszatekintve, bizony "kacsának" minősíthető, bár nem kizárt, hogy az akkor felkészített űrhajósokat Kína az Interkozmosz-programban akarta indítani szovjet segítséggel.

1980-ban ugyanis még nem volt olyan kínai űrhajó és hordozórakéta, amellyel űrrepülést lehetett volna végrehajtani. Ezek az eszközök csak a XX. század kilencvenes éveinek végére készültek el.

A CZ-1F rakétán, a Csiucsüan űrközpontból startolt és került 192 x 503 kilométeres pályára az Isteni Hajó. Majd 14 keringés és több mint 20 órás repülés után szállt le Belső-Mongólia egy félsivatagos területén. A leszállás a hagyományos, az orosz Szojuz űrhajókéhoz hasonló rakéta-ejtőernyős módszerrel történt. Ezzel Kína lett a harmadik ország, amely önerőből űrhajót épített és juttatott pályára.

Nemrég elkészült az újabb hordozórakéta: a rakéta végszerelése a CZ-2F is, amely mintegy 60 méter magas és teheremelő képessége - alacsony Föld körüli pálya esetén - mintegy 8 tonna.

Orrán megtalálhatók a Szojuz hordozórakétákhoz hasonló mentőrakéta-rendszer elemei. Eltér a Szojuz rendszerétől egy lényeges műszaki megoldás, a rakéta végszerelése, továbbá újdonság, hogy az űrhajó integrálása függőleges helyzetben történik.

Irányítását néhány földi, valamint négy tengeri hajóra telepített követőállomásból álló rendszer végezte.

A Sencsou űrhajó erősen emlékeztet a jól bevált szovjet-orosz Szojuzra, és három részből áll: műszaki egységből, űrkabinból és orbitális fülkéből. Az orbitális fülke nem gömb, hanem henger alakú, és napelemekkel van ellátva.

2001 februárjában a Sencsou újabb próbáján még mindig nem volt űrhajós a fedélzeten, de már biológiai objektumokat, technológiai és csillagászati kísérleteket is végeztek távirányítással az egyhetes űrrepülésen.

Ennek az expedíciónak akadt még egy érdekessége. Az űrkabin leválása és visszatérése után az orbitális kabin még mintegy fél évig keringett Föld körüli pályán, és benne távirányítással végeztek kísérleteket.

A kínaiak az idei évre tervezik a harmadik űrrepülésüket, még mindig ember nélkül. Jövőre viszont már küldenek fel embert az isteninek nevezett űrhajón.

Horváth András csillagász, a Budapesti Planetárium igazgatója