Csütörtökön felszáll a Columbia

Az idei esztendő első űrrepülőgép-küldetésének célpontja kivételesen nem a Nemzetközi Űrállomás, hanem a Föld körül lassan már 12 esztendeje keringő Hubble-űrtávcső (HST) lesz.

A Columbián február 28-án hét amerikai űrhajós, köztük egy nő indul el a 600 kilométer magasságban óránként 28 ezer kilométeres sebességgel száguldó óriástávcsőhöz, hogy 11 nap alatt, öt kiszállással fiatalítsák meg a HST-t, sőt "éleslátóbbá" tegyék a távcsövek királyát.

A legkényesebb szerelési munka várhatóan a szerkezet energiaszabályozó rendszerének a kicserélése lesz. Ehhez ugyanis ki kell kapcsolni a HST műszereit, így a tájoló egységét is. Márpedig ha vészhelyzet támadna, és az űrrepülőgépnek le kellene válnia a teleszkópról, a Hubble irányíthatatlanná válna, azaz ellenőrizetlenül sodródna a világűrben. A szakemberek szerint azonban ennek nagyon csekély esélye van.

Ennek a szerelési folyamatnak a részeként a Columbia űrhajósai cserélik le a Hubble napelemtáblát.

Az űrhajósok magukkal visznek a HST-re egy új kamerát is, amellyel az eddigieknél élesebb felvételeket lehet majd készíteni a távoli égitestekről. Az új kamera látómezeje kétszer, érzékenysége pedig ötször nagyobb a jelenleg is működő széles látószögű kameránál, amelynek teljesítményével pedig a földi irányítás ugyancsak elégedett.

Egy másik kamerához kapcsolódik az szerelő brigád harmadik feladata. A távcső infravörös tartományban dolgozó műszere ugyanis három éve használhatatlan, mert hűtőrendszere felmondta a szolgálatot, miután elfogyott belőle a hűtéshez szükséges nitrogén.

Így a Columbia legénységére vár most az a feladat, hogy ismét életre keltse az általunk látható legtávolabbi égitestek tanulmányázásához szükséges berendezést.

A Hubble űrteleszkópot 1990. április 24-én indították a világűrbe. Ez az első olyan optikai távcső, amely a világűrből fényképezi a végtelent. Adatait műholdak segítségével továbbítja a Földre.

Eddig háromszor látogatták meg űrhajósok, hogy szereléseket végezzenek rajta.

Első alkalommal az indítást követő évben, 1993-ban, mert kiderült, hogy a HST főtükrének peremét elcsiszolták. Ezért nem voltak eléggé élesek a képei. A problémát úgy oldották meg, hogy elhelyeztek rajta egy korrekciós optikát, azaz a Hubble mintegy szemüveget kapott.

A második látogatás 1997-ben volt. Ekkor szerelték fel egyebek között a 13,1 méter hosszú és 4,3 méter átmérőjű 12 tonnás monstrumra azt a kamerát, amelynek hűtési gondjait a mostani küldetés során oldják meg.

A harmadik szervizelést 2000 nyarára tervezték, de időközben a HST helyzetbeállítását biztosító giroszkópok közül három üzemképtelenné vált, és ha még egy felmondta volna a szolgálatot, akkor nagy baj lehetett volna.

Így a szakemberek jobbnak látták előrehozni a tervezett látogatást, és végül 1999 karácsonyán sikerült eljutnia űrtávcsőre a harmadik szervizelő brigádnak, amelynek tagjai nem csak a giroszkópokat cserélték le, hanem más kisebb szerelési munkákat is végeztek.

Tulajdonképpen erre a harmadik szervizútra ütemezték be a mostani teendőket is, de az időközben felmerült problémák halmazát egy küldetéssel nem tudták volna felszámolni. Így azt is mondhatjuk, hogy a Columbia legénysége befejezi a harmadik nagyjavítást.

A jelenlegi tervek szerint a Hubble legalább 2010-ig szolgálatban marad, de közben - várhatóan 2007-ben - társat kap, a még nála is nagyobb teljesítményű Új Generációs Űrtávcső képében, amely a tízes években folytatja a világegyetem titkainak a fürkészését.

Hegedűs György