Most látható az év legérdekesebb csillagászati jelensége

Az Ikeya-Zhang üstökös utoljára 340 évvel ezelőtt járt földközelben.

Az üstökösök felfedezőjükről kapják nevüket, pontosabban azokról, akik a leghamarabb jelentik be a felfedezés tényét. Ez elsősorban amatőrcsillagászok "vadászterülete", ugyanis maximum néhányszor 10 centis átmérőjű távcsővel lehet eredményes az "égi őrjárat".

Az 58 éves Kaoru Ikeya régi motoros a szakmában. 1963 és 1967 között öt kométát fedezett fel, köztük a nevezetes Ikeya-Sekit, minden idők egyik legfényesebb üstökösét. A japán amatőrcsillagász február 1-jén hajnalban talált rá mostani üstökösére egy 25 centi átmérőjű tükrös távcsővel. Nem sokkal később a kínai Dequing Zhang is megpillantotta a kométát 20 centis reflektorával. Az üstökös így kettejükről kapta az Ikeya-Zhang nevet.

Gerald Rhemann felvétele

Nem először figyelhető meg ez az égitest az emberiség történetében. Legutóbb 1661-ben járt felénk, de valószínűleg 877-ben is ezt az égi vándort látták elődeink. A mintegy három és fél évszázados periódus alapján a kométa öregnek számít, ami nekünk azért jó, mert így gyorsan fényesedik. Bár ezt elég nehéz előre jelezni.

Az üstökösök lelke ugyanis egy piszkos hógolyó, amiben jégbe fagyott por és gáz található. Békésen halad pályáján egészen addig, amíg - csillagászati értelemben - közel nem jut a Naphoz. Központi csillagunk sugarainak hatására a jég egy része elpárolog, így kiáramolhat az addig fogva tartott anyag. Létrejön az üstökös kómája, amit nevezhetünk az üstökös légkörének is. Még közelebb jutva a Naphoz a kiáramló anyagot a Nap sugárzása "kifújja", így keletkezik a csóva. Ez nagyon látványos lehet, gondoljunk csak az öt esztendővel ezelőtt erre járt Hale-Boppra. De amilyen szép látványt nyújt egy ilyen objektum, olyan jelentéktelen az égitestek világában.

A mag legfeljebb néhány kilométer átmérőjű, laza szerkezet, sűrűsége a vízhez közeli. A csóva anyagát nagy távolságból szépen lehet látni, hiszen több millió kilométerre is megnő, de ha "átsétálnánk" rajta, észre se vennénk. A bolygók is gyakran befolyásolják az üstökösök pályáját, így keringési idejük se marad pontosan ugyanaz az évszázadok során.

Az üstökös távcsöves megtekintéséhez a budapestiek számára ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület Polaris Csillagvizsgálóját, amely kedden, csütörtökön és szombaton sötétedéstől fogadja a látogatókat Óbudán, a Laborc utca 2/C-ben, illetve az Uránia Csillagvizsgálót, amely hétfőtől szombatig, 18-22.30 között látogatható a Gellért-hegyen, a Sánc u. 3/b alatt.

Az Ikeya-Zhang olyan "bolyhos csillag", melynek mintegy 3 fok hosszúságú csóvája van. (Ez a telihold átmérőjének hatszorosa.) Az üstökös most még a Nap felé halad, március 18-án lesz hozzá a legközelebb: 75 millió kilométernyi távolságra. "Visszafelé" jövet kerül majd földközelbe április 29-én, de akkor sem lesz közelebb 65 millió kilométernél.

Április elején napnyugta után figyelhető meg a nyugati-északnyugati égen, a horizonthoz elég közel, kb. 10-15 fok magasságban (ez azt jelenti, hogy napnyugta után még egy szűk órával lehet megfigyelni, aztán már nem). Április folyamán átkerül a hajnali égboltra, egyre távolodva a Naptól. 4-én néhány fokkal halad el az Androméda-köd mellett, érdekes látványt nyújtva.

Friss információk az üstökös helyzetéről a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Trupka Zoltán

Ajánlat:

Comet C/2002 C1 Ikeya-Zhang
Gary W. Kronk honlapja, további képekkel, ábrákkal és angol nyelvű információkkal.

Üstökösök
Mind az üstökösök, mind a meteorok csak "vendégei" égboltunknak, de látványos megjelenésük nagy feltűnést kelt. Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek. Kitűnő magyar nyelvű összefoglaló.