Houston: az új eredmények a magyarok mellett szólnak

Vágólapra másolva!
Az amerikai űrhajózás fellegvárában rendezték márciusban a 33. Hold- és Bolygókutatási Konferenciát (LPSC), csaknem egy időben a Hubble-űrtávcső felújításával. A konferencián három magyar szakember vett részt. A legnagyobb szenzációt az első marsi víz-, azaz jégmérések eredményeinek bemutatása jelentette. Horváth András űrkutató-csillagász, a Planetárium igazgatójának beszámolója a konferenciáról.
Vágólapra másolva!

A Lunar and Planetary Institute (Hold- és Bolygókutatási Intézet) a NASA és a Johnson Space Center (JSC) támogatásával évről évre megrendezi az amerikai bolygókutató szakemberek (planetológusok) éves találkozóját. 2002-ben március 10. és 16. között az LPS-konferencián több mint 1100 szakember vett részt a világ minden tájáról. A hatszáz tudós mellett mintegy háromszáz egyetemi hallgató is jelen volt, sőt szerepelt is a szakemberekkel közös előadásával, poszterével, vagy írásos szakmai összefoglalójával. Az európai, japán és orosz kutatók száma a résztvevők mintegy 15 százalékát jelentette.

Érkezésünk napján, szombaton a szállodában a csaknem folyamatosan közvetítő NASA-tévén láttuk, hogy a Hubble-űrteleszkóp felújítása befejeződött . A távirányítású próbák azt jelezték, hogy lényegesen nagyobb felbontású, jobb képek és újabb szenzációs eredmények várhatók a nagy űrtávcsőtől a közeljövőben. A felújítás abszolút sikeres volt, és a Columbia, houstoni időben kedden reggel (otthon március 11-én hajnalban) visszatért a Földre, a Kennedy űrrepülőtérre.

A konferenciára való regisztrálásunkkor megkaptuk CD-n az LPSC-publikációját, 1075 szakanyag két-két oldalra sűrített változatát. A korábbi évektől eltérően a konferenciát a szeptember 11-i terrorcselekmények miatti biztonsági okokból nem a Johnson Űrközpontban, hanem az egyik szállodai konferenciaközpontban bonyolították le. Hat napon keresztül délelőtt és délután, négy-öt egyidejű ülésszakon 10-13 előadáson és két esti poszter-bemutatón ismertették a legújabb eredményeket a Merkúr, a Vénusz, a Hold, a Mars, a kis- és nagybolygók, a meteoritok kutatásáról és a földönkívüli életlehetőségekről, azaz az asztrobiológiáról.

A magyaroktól 14 anyagot fogadtak el a 2002-es LPS-konferenciára a Hunveyor oktatási űrszonda építéséről, műszereiről, a Mars és a kisbolygók vizsgálatáról, a hazai planetológiai ismeretterjesztésről. Én főleg a Mars-vizsgálatokat követtem, mert idén, a tavalyi egy jelentéssel szemben idén már három kutatási anyagot (két posztert és egy írásos munkák) küldtünk a jelenlegi marsi élet nyomainak morfológiai tanulmányozásáról, a déli pólus tavaszi foltosodási jelenségéről . (A konferencián elhangzott előadások, a posztereken látott legújabb eredmények és az írásos szakanyagok tükrében úgy tűnik, hogy a Marson 3-4 milliárd évvel ezelőtt jelentős mágneses tér, sűrű levegő, nagy mennyiségű víz volt és ezért logikus, hogy kialakulhatott az élet is, sőt valószínű, hogy maradványai még ma is megtalálhatók. Reméljük, a végső bizonyítékot erre az európai Beagle 2 lander és a két amerikai MER-autó fogja megadni 2004-ben.)

Nagy kép: az amerikai Mars Odyssey űrszonda amerikai és orosz műszerei által mért vízeloszlás térképe. Minél kékebb a hely, annál több vizet tartalmaz a talaj. Kis kép: a marsi Russel-kráter dűnedombjának friss vízlefolyás-nyomai

Az LPS-konferencia legnagyobb szenzációja az volt, hogy részletesen bemutatták a legújabb amerikai űrszonda, a Mars Odyssey gamma- és neutron-mérési adatait. Elkészült a Mars felszínének, illet 2-3 mélységig a talaj víz-, illetve vízjégtartalmának globális térképe. A 2002 február hónapjában végzett felderítés összegzése váratlan, új eredményt adott. A Mars déli pólusának fagyott talajában meglepően sok vízjeget találtak . Ez azért komoly meglepetés, mert az 1976-81 közötti nagymennyiségű Viking-mérések, azt mutatták, hogy az északi póluson a szén-dioxid jég mellett van vízjég is, de a délin nincs. Ezt az eredményt az elmúlt évek nagysikerű Mars Global Surveyor űrszonda 1997-től végzett mérései módosították, mert azt jelezték, hogy a déli, nyári, ún. maradvány-pólusban is van valamennyi vízjég. (A magyar marskutatókat ez azért érinti igen pozitívan, mert véleményünk szerint a déli pólus körzetében találhatók marsfelszíni mikroorganizmusok, melyek élettevékenységéhez szükséges a víz!)

Az idei houstoni planetológia konferencia másik marsi-szenzációja az volt, hogy német és francia kutatók egymástól függetlenül, a Mars Global Surveyor egyik részletes felvételén a déli Russel-kráter sötét, 350 m magas dűnedombjának oldalán, nagyon sok, több kilométer hosszú, igen keskeny, friss vízlefolyás nyomát találták meg.

Dr. Horváth András

Ajánlat:

Magyar Planetológia Honlap
Elfogadott absztraktok magyar szerzőktől a 33. LPSC-konferencián.

A Planetárium honlapja

Korábban az [origo]-ban:

Reflektorfényben a marsi élet magyar elmélete