Marskutatás: a magyar foltok elérték Európát

A marsi élet magyar elmélete egyre komolyabb figyelmet kap a szakemberek között. Egy vasárnap kezdődő rangos konferencián három előadásra is lehetősége nyílik a kutatóknak.

Vajon a Mars déli sarkvidékén tavasszal felbukkanó foltok pusztán fizikai-kémiai okok miatt jönnek létre, vagy kialakulásuk biológiai aktivitással is magyarázható? Vajon e foltok a ma is létező marsi élet jelei?

Támadnak a NASA kutatói

E kérdésekre egyelőre senki nem tud biztosan válaszolni, s a valóban különös jelenség egyre hevesebb viták forrása a szakemberek egyre tágabb körében. Akik figyelemmel követték rovatunk beszámolóit, azok számára nem titok, hogy a foltok körüli vihart magyar kutatók robbantották ki, 2001-ben megjelent publikációjukkal, amely a Houstonban (USA) évente megrendezett Hold- és Bolygókutató Konferencián került a szélesebb szakmai közönség elé.

Horváth András űrkutató-csillagász, a TIT Budapesti Planetárium igazgatója, Gánti Tibor elméleti biológus, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Gesztesi Albert, a Planetárium igazgatóhelyettese és Bérczi Szaniszló planetológus dolgozta ki azt az elméletet, amely nem zárja ki, hogy egyes marsi felszínformák kialakulása biológiai - vagy legalábbis részben biológiai - aktivitással magyarázható.

Kezdetben az elméletet szinte kizárólag heves támadások érték, főleg amerikai kutatók részéről, akik még most is mereven elutasítanak minden olyan magyarázatot, amely nem pusztán a foltok kialakulásának élettelen magyarázatával (összetett szublimációs folyamatokkal) kapcsolatos. Az amerikaik elutasító magatartására jellemző, hogy egy cikkben gyakorlatilag azzal vádolták meg a magyar kutatókat, hogy még a szén-dioxid fagyáspontjával sincsenek tisztában. Csupán a mértékegységekre (Fahrenheit és Celsius) nem figyeltek oda - hasonló okokból egyébként éppen egy marsszondát vesztettek el nem is olyan régen. Az amerikai Mars Global Surveyor (MGS) űrszonda honlapján pedig a foltok képeinek címében megjelent a dőlt betűs Not Vegetation! (nem vegetáció) felirat. T. Titus, az MGS hőemissziós spektrométerének (TES) egyik munkatársa tavaly ősszel kimutatta, hogy nincs víz a Mars déli pólusának körzetében. A legújabb eredmények ezt látványosan cáfolni látszanak (lásd később).

A foltok elérik Európát

Az Európai Űrügynökség sokkal rugalmasabbnak mutatkozott. 2001 nyarán Budapesten felbukkant Agustin Chicarro, a 2003 végén a vörös bolygóhoz érkező Mars Express vezető tudósa, s egy viszonylag unalmas előadást tartott az űrszonda tudományos céljairól. Ezt követően azonban elvonult tanácskozni a magyar kutatócsoporttal, amely ennek eredményeképpen néhány hét múlva Hollandiába utazott, hogy egy zártkörű szakmai konferencián számoljon be eredményeiről.

A tanácskozás igen jó eredménnyel zárult. Bár természetesen senki nem foglalt el végleges álláspontot a foltokkal kapcsolatban, az ESA kutató egyetértettek abban, hogy valóban érdekes alakzatokról van szó, amelyek megérhetnek egy közelebbi pillantást a Mars Express számára is.

A foltok

Milyen foltokról van szó valójában? A magyar kutatók a Mars déli sarkvidékén lévő kráterek sötét homokkal borított aljzatán látható ún. sötét dűne foltokra (Dark Dune Spots, DDSs) hívták fel a figyelmet, amelyek alaktani elemzése meglepő konklúziókhoz vezetett. Szerintük az egyedi DDS-ek előfordulása és alakja gyakorlatilag független a változatos helyi topográfiától. Úgy vélik, hogy ezeknek az alakzatoknak a kialakulása a folyékony fázis, vagyis a víz megjelenésével függ össze.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy még a teljes szublimációs folyamat feltételezése sem elegendő a DDS-ek tér- és időbeli kialakulásának és fejlődési folyamatainak értelmezésére, amelynek kulcsa minden bizonnyal valamilyen primitív biológiai aktivitás lehet. A kutatók által feltételezett fotoszintetizáló marsfelszíni organizmusoknak (MSO-k) a felszíni talaj és a jégréteg között kell elhelyezkedniük. Mivel a jég átlátszó a fényre, az MSO-ok az intenzíven elnyelt napenergia révén a tél végére felmelegszenek. Felengednek fagyott állapotukból, ami az őket övező jégréteg egy részére is vonatkozik.

Ilyen módon a tavasz elején az MSO-k folyékony közegben találják magukat és az alattuk levő talajjal érintkezve képessé válnak a szükséges tápanyagok felvételére. Gánti Tibor egy teljes élet-ciklust javasol a jelenség lehetséges biológiai magyarázatára (részletesen lásd korábbi cikkünket). Ennek a folyamatnak egy a Földön is jól ismert analógiája az Antarktisz jegében több méter mélyen élő fotoszintetikus baktériumok életközössége.

"Oda kell mennünk"

A hollandiai tanácskozáson természetesen sorra vettek minden olyan lehetőséget is, ami kizárja a biológiai magyarázatot. Marcello Coradini (ESA) emlékeztetett rá, hogy a foltok közepének sötét színe azzal is magyarázható, hogy a víz- és szén-dioxid-jég keverékét UV-sugárzás éri, ahogyan azt a Giotto űrszonda megfigyelései a Halley-üstökös magján is megfigyelték. A Mars Express feladata lehet, hogy kizárja (vagy megerősítse) ezt a feltevést.

David Wynn-Williams (a British Antarctic Survey munkatársa, aki tavaly váratlan hirtelenséggel elhunyt) arra hívta fel a figyelmet, hogy az antarktiszi baktériumtelepek "csupán" -70 Celsius-fokos környezetben léteznek, szemben a Mars déli sarkvidékével, ahol a hőmérséklet elérheti a -126 Celsius-fokot, s a vörös bolygón jóval nagyobb az UV-sugárzás erőssége, mint az Antarktiszon. Ugyanakkor ismerünk olyan cianobaktériumokat, amelyeknek igen hatékony UV-szűrőjük van. A legnagyobb probléma azonban a vízhiány lehet - hangzott el a tanácskozáson. Néhányan azt is megkérdőjelezik, hogy lehet-e elég vízjég a dűnéken. Érdekes fejlemény, hogy a Mars Odyssey első vízmérési eredményei e tekintetben kedvezőek a magyar elmélet számára (lásd korábbi cikkünket).

A tanácskozáson részt vevő kutatók egyetértettek abban, hogy a foltok biológiai magyarázata valószínűleg a legösszetettebb magyarázat, s messze kevésbé valószínű, mint különféle geológiai-fizikai-kémiai magyarázatok. Ám a biológiai magyarázat sem zárható ki, s mindenképpen érdemes vizsgálni a jelenséget. "Oda kell mennünk" - mondta GianGabriele Ori a pescarai egyetemről. "Amennyiben a foltok valóban bekerülnek a Mars Express tudományos célpontjai közé, a szonda remek műszereinek köszönhetően számos kérdésre választ kaphatunk" - szögezte le Chicarro.

Folytatás Nizzában

A magyar kutatócsoport az idei houstoni Hold- és Bolygókutató Konferencián három újabb anyaggal állt elő, a foltosodás újabban talált alaktani és évszakos jelenségeinek bemutatásával. Ennél is fontosabb, hogy a magyar kutatók az Európai Geofizikai Társaság vasárnap kezdődő nizzai konferenciáján három előadásra is lehetőséget kaptak a planetológiai és asztrobiológiai szekcióban. A rangos, idén 27. alkalommal összehívott találkozón való aktív szereplés is érzékelteti, hogy Európa foglalkozik a foltokkal, ezen keresztül pedig a marsi élet e lehetőségével.

A marsi életért folytatott harc egyre markánsabbnak tűnik a NASA és az ESA között.

Ajánlat:

További információk a magyar kutatócsoport hollandiai meghallgatásáról (ESA-sajtóközlemény)

A Mars Express európai űrszonda honlapja

A Mars Global Surveyor amerikai űrszonda honlapja

Not Vegetation! Defrosting Sand Dunes in Late Southern Winter
A foltokkal kapcsolatos néhány felvétel a Mars Global Surveyor honlapján.

Lehet-e élet a Marson? - Az [origo] összefoglalója

Korábban az [origo]-ban:

Houston: az új eredmények a magyarok mellett szólnak
2002.03.22. Az amerikai űrhajózás fellegvárában rendezték márciusban a 33. Hold- és Bolygókutatási Konferenciát (LPSC), csaknem egy időben a Hubble-űrtávcső felújításával. A konferencián három magyar szakember vett részt. A legnagyobb szenzációt az első marsi víz-, azaz jégmérések eredményeinek bemutatása jelentette. Horváth András űrkutató-csillagász, a Planetárium igazgatójának beszámolója a konferenciáról.

Reflektorfényben a marsi élet magyar elmélete
2001.07.14. A legnagyobb űrportál, a Space.com is közzétette annak az elméletnek a lényegét, amelyet magyar tudósok dolgoztak ki lehetséges marsi életformákkal kapcsolatban. Horváth András csillagász-űrkutató, a TIT Budapesti Planetárium igazgatója több neves planetológus és biológus szakemberrel együtt dolgozta ki azt az elméletet, amely nem zárja ki, hogy egyes marsi felszínformák kialakulása biológiai - vagy legalábbis részben biológiai - aktivitással magyarázható.

A magyar kutatócsoport anyagai a 32. és 33. Hold- és Bolygókutató Konferencián (angol nyelvű pdf file-ok):

PROBABLE EVIDENCES OF RECENT BIOLOGICAL ACTIVITY ON MARS: APPEARANCE AND GROWING OF DARK DUNE SPOTS IN THE SOUTH POLAR REGION
http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2001/pdf/1543.pdf

DEFROSTING AND MELTING, NOT DEFROSTING ALONE
http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2002/pdf/1221.pdf

MORPHOLOGICAL ANALYSIS OF THE DARK DUNE SPOTS ON MARS: NEW ASPECTS IN BIOLOGICAL
INTERPRETATION
http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2002/pdf/1108.pdf

THE “INCA CITY” REGION OF MARS: TESTFIELD FOR DARK DUNE SPOTS ORIGIN
http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2002/pdf/1109.pdf