Stopposok a bolygóközi szupersztrádán

A Naprendszer égitestjeinek gravitációs hatása bonyolult erőteret hoz létre az űrben, amelyben gyorsítósávok és parkolóhelyek egyaránt megtalálhatók.

Newton óta közismert, hogy a tömeggel rendelkező testek vonzóerőt gyakorolnak egymásra, másként gravitációs tér alakul ki körülöttük. Ez természetesen a Naprendszerben is igaz, a holdakra, a bolygókra és csillagunkra egyaránt. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az ellentétes irányú vonzások gyengítik egymást, s léteznek olyan helyek a bolygóközi térben, ahol a gravitációs erő eredő értéke zérus.

Hasonló tulajdonság jellemzi a keringő testek librációs (vagy Lagrange-) pontjait is, amelyekből öt darab található egy pálya mentén. Ezek a pontok tehát képzetes űrbeli parkolóhelyek, ahová űreszközt juttatva az igen hosszú időn át képes helyben maradni - minimális üzemanyag-felhasználás mellett.

Martin Lo, a NASA Genesis-űrszondájának egyik mérnöke kijelölte a Naprendszer librációs pontjait és megszerkesztette hálózatukat. Ehhez kapcsolódóan kijelölte azokat a különféle pályákat is, amelyeken el lehet jutni valamely librációs pontból egy másikba. Az eredmény egy különös rajzolatú gravitációs "csővezeték-rendszer" lett, amely leginkább egy bolygóközi szélcsatorna-hálózatra emlékeztet.

A bolygóközi szupersztráda láthatatlan hálózata egy művészi ábrázoláson

Mivel ezekben a "zéró-gravitációjú csövekben" a tömegvonzás nem lassítja az űreszközöket, azok úgy haladhatnak bennük, mint egy interplanetáris autópályán, jelentősen csökkentve a meghajtáshoz szükséges üzemanyag mennyiségét. A 2001. augusztus 8-án útnak indult Genesis-űrszonda használta elsőként a bolygóközi szupersztrádát, ám a tervek szerint a jövőben a librációs pontokhoz induló űreszközök pályáját az erre a célra kifejlesztett LTool rendszer segítségével alakítják majd ki, mivel a módszer jelentős mértékben lerövidíti a bonyolult pályaszámításokat.

Lo szerint a Hold egyik librációs pontjába lehetne telepíteni az első űrszervizt, mert az ott minimális üzemanyag-felhasználással helyben tartható lenne s közel esne a sztráda Földet elhagyó szakaszához.

A szakemberek feltételezése szerint azonban nem kizárólag ember alkotta űreszközök használják ezt a bolygóközi sztrádát, hanem talán kisbolygók és üstökösök is.

Ajánlat:

A NASA Genesis-űrszondájának hivatalos oldala

Hol vannak a gravitációs hullámok?

Korábban az [origo]-ban:

Csapdába ejti a Nap-részecskéket az amerikai Genesis űrszonda
2001. augusztus 3. A Nap-Föld rendszer egyik librációs pontjához induló Genesis a kisebb és viszonylag olcsó űrszondák közé tartozik, s úticélja megegyezik a SOHO helyével.