Magyar Űrkutatási Nap 2002

Számos űrkutatással foglalkozó szakember, valamint a téma iránt érdeklődők részvételével zajlott az idei űrnap, amelynek központi témája az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás volt.

Űrnap

1992 óta minden évben megrendezésre kerül az űrkutatási nap, amelynek közös szervezői a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT). Ezért minden hazai űrkutató, valamint az érdeklődő nagyközönség is készül a novemberre, amikor találkozhatnak egymással, beszámolhatnak legfrissebb eredményeikről és új munkakapcsolatok jöhetnek létre.

Forrás: ORIGOA korábbi évek gyakorlatától eltérően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem helyett idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Harmónia-terme adott otthont a november 20-án, 9 és 13 óra között lezajlott országos rendezvénynek. A magyar és külföldi szakemberek által tartott előadások legtöbbje a hazánk és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti egyre szorosabb viszonnyal, illetve a jövőbeli csatlakozással volt kapcsolatos.

Megnyitó, díjátadás

Az elmúlt évekhez hasonlóan az űrnapot az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Almár Iván nyitotta meg. Ezt követően dr. Klinghammer István, az ELTE rektora üdvözölte a jelenlévőket, s megköszönte a megtiszteltetést, hogy az űrkutatáshoz kapcsolódó szakemberek képzésében is szerepet játszó Természettudományi Kar lehet a helyszíne a rendezvénynek.

Forrás: ORIGO
Almár Iván[origo]

Az űrnapok történetében először a hazai űrtevékenységet felügyelő Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke is jelen volt, aki beszédében személyes támogatásáról és elkötelezettségéről biztosította a résztvevőket.

Ezután dr. Magyari Béla MANT-elnök és Szentpéteri László főtitkár átadták a MANT különböző díjait és okleveleit. Több év után először avatott a MANT új tiszteleti tagokat, amely címet a társaság ügyeit hosszú ideig intéző és űrtáborát szervező Abonyi Ivánné, dr. Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora és Kovács Kálmán miniszter nyerték el. A Fonó Albert díjat dr. Illés Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa, az ELTE Planetológia Körének tagja kapta sokéves hazai és nemzetközileg is elismert munkásságáért. Nagy Ernő díjjal tüntették ki dr. Szalai Sándort, aki a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) munkatársaként részt vett a Halley-üstököst vizsgáló Vega-űrszondák és a Rosetta-űrszonda berendezéseinek építésében. A "Magyar Asztronautikai Társaságért" oklevelet pedig Trupka Zoltán vehette át az űrtudományok népszerűsítéséért és a MANT székesfehérvári csoportjának irányításáért.

Az ESA és Magyarország

"A magyar űrtevékenység mind tudományos, mind piaci-ipari-gazdasági területen való fejlődése az ESA-hoz való csatlakozás irányába mutat" - mondta előadásában dr. Csapodi Csaba. A hazai űrtudomány és űripar számára valóban kiemelten fontos az európai szervezethez fűződő viszony, mert az európai űrprogramok beszállítóiként folyamatosan fejlődhet és bővülhet a magyar űrtevékenység.

Hazánk 1991-ben kötött általános együttműködési szerződést az ESA-val, amelyet 1998-tól szorosabbra fűzött az európai PRODEX-program meghirdetése. Ennek keretében nem ESA-tagországok is bekapcsolódhattak az Európai Űrügynökség tudományos programjaiba, ám nem válhattak űripari partnerekké. Ezért szükséges a PECS program (Plan for European Cooperating States, magyarul Európai Együttműködő Államok Terve), amely a kelet-közép-európai országok számára fontos lépést jelent a teljes jogú tagság felé. Mert ha más szempontból nem is, de a 10 millió euro/éves befizetési kötelezettség miatt az ESA-tagság jelenleg komoly nehézséget jelentene hazánk számára.

A PECS-programban való részvétel sokkal kisebb összegű tagdíjfizetést jelent, s a befizetett összeg döntő része visszapályázható. Ugyanakkor az új program - korábbi ESA-kapcsolatainkkal ellentétben - lehetővé teszi, sőt ösztönzi, hogy hazánk az ESA alkalmazási programjaiba is bekapcsolódjon, ami a már létező hazai kis- és középvállalkozásoknak óriási lehetőség.

A program megállapodási szerződése előkészítés alatt áll, s leghamarabb 2003 júniusáig megtörténhet annak aláírása. Ám a magyar kormány határozatában kifejezte egyetértését azzal, hogy hosszabb távon hazánk teljes jogú ESA-taggá váljon, s ezért PECS-programot csak átmeneti megoldásnak tekinti.

ESA-űrprogramok Magyarországon

Forrás: ORIGO
Szegő Károly[origo]

Dr. Szegő Károly előadásából kiderült, hogy számos hazai kutatóhely már hosszabb ideje kapcsolódik európai űrprogramokhoz tudományos kutatás, vagy műszerfejlesztés/-építés formájában:

- a Nemzetközi Űrállomásra tervezett EXPOSE-kísérlet részeként dr. Rontó Györgyi vezetésével a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Kutatócsoportja emberi DNS-minták sérülékenységét tanulmányozza szimulált űrbeli körülmények között;

- a Nemzetközi Űrállomáson és korábban több más emberlakta űreszközön járt Pille sugárzásmérő berendezés fejlesztése tovább folytatódik a KFKI-ban, dr. Apáthy István irányításával, az ISS DOSMAP program részeként;

Forrás: ORIGO
A PilleKFKI

- a Nemzetközi Űrállomás ESA MAP programjához kapcsolódó anyagtudományi kutatás is folyik a KFKI-ban, dr. Gránásy László vezetésével;

- a Nemzetközi Űrállomás MICAST programjához kapcsolódik a Miskolci Egyetemen dr. Roósz András vezetésével fejlesztett Univerzális Sokzónás Kristályosító ("űrkemence") is, amelyből egy példányt sikerült értékesíteni a NASA egyik kutatóintézete számára;

- az ENVISAT-műhold közepes felbontású optikai- valamint radarfelvételeinek felhasználásával bővítik és pontosítják európai szinten elismert növényzet- és árvíz-monitoring alkalmazásaikat a FÖMI munkatársai, dr. Winkler Péter vezetésével;

- dr. Balázs Lajos, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatója vezeti az Infravörös Űrobszervatórium programjához kapcsolódó hazai fejlesztéseket, amelyek rendkívül pontos adatelemzést tesznek lehetővé;

- a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében (RMKI) dr. Erdős Géza az irányítója az Ulysses napkutató-űrszonda által nyert adatok hazai feldolgozásának, amelynek célja a helioszféra háromdimenziós mágneses szerkezetének tanulmányozása;

- a KFKI RMKI-ben a SOHO űrobszervatórium adatait is elemzik, dr. Kecskeméti Károly vezetésével, hogy részletesebben megismerjük a naptevékenység földi hatásait;

- dr. Tátrallyay Mariella munkatársaival a CLUSTER-műholdak eredményeit vizsgálja a KFKI RMKI-ben;

Forrás: ORIGO
A Rosetta-űrszonda fantáziaképeESA

- a magyar szakemberek legnagyobb mértékben a Rosetta-űrszonda programjában vesznek részt, amelynek keringőegységére felkerül a KFKI RMKI-ben készített plazmamérő egység, a leszállóegység fedélzeti tápegysége a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszékén készül dr. Gschwindt András irányításával, adatgyűjtő egysége a KFKI RMKI-ben dr. Szalai Sándor irányításával, valamint szintén a leszállóegységre kerül a dr. Apáthy István és munkatársai (KFKI RMKI) által készített pormérő berendezés is.

A további előadásokból a hallgatóság megismerhette az ESA legfontosabb űrprogramjait; az európai űripar jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait; az Európai Unió elképzeléseit a következő években kiépítésre kerülő Galileo elnevezésű globális helymeghatározó rendszerre vonatkozóan; a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) fejlesztési terveit, amelyek alapját a földmegfigyelő ENVISAT-műhold felvételei jelentik; valamint áttekintést hallhattak a fiatal magyar űrkutatók szerepléséről és tevékenységéről a 2002. októberében Houstonban rendezett II. Űr-világkongresszuson.

Az űrnap programját poszterkiállítás egészítette ki, és dr. Both Előd, a MŰI igazgatója zárta éves beszámolójával, amelyben ismertette a 2002-es év legfontosabb eredményeit és a hazai űrtevékenység számára kedvező, közeljövőben várható eseményeket.

Csengeri Timea - Sik András

Ajánlat:

Európai Űrügynökség (ESA)

A Rosetta-program honlapja (ESA)

Magyar Asztronautikai Társaság

KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete

MTA Csillagászati Kutatóintézete (Konkoly Obszervatórium)

Jéki László a Pilléről a Mindentudás Egyetemén

Almár Iván előadása a Mindentudás Egyetemén

Szegő Károly előadása a Mindentudás Egyetemén (előzetes)