Lassú, látványos hullócsillagok jönnek ma éjjel

Vágólapra másolva!
Az év első látványos csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj maximuma, a január 3-ról 4-ére virradó éjszakán. A Quadrantidák "hálás" áramlat, derült időben mindenképpen érdemes kilátogatnunk az ég alá.
Vágólapra másolva!

Ma éjszaka a Quadrantidák látványos hullócsillagaiból szerencsés esetben akár százat is megszámolhatunk egy óra alatt. A várt hullócsillag-áramlat tagjai viszonylag lassúak, közepesen fényesek, és jellemző, hogy néhány másodperces nyomokat hagynak az égen.

Forrás: NASAA Quadrantidák fiatal áramlat, rövid ideig tartó (pár órás) intenzív hullással. A radiáns egész éjszaka a látóhatár fölött tartózkodik, így a hullás egész éjszaka látható lesz. Éjfél felé fokozatosan nő a megfigyelhető meteorok száma, az előrejelzések ugyanis éjfél környékére várják a tetőzést. Ekkor a radiáns alacsonyan, a horizont közelében tartózkodik, így derült idő esetén lassú, hosszú pályát befutó szép meteorokat láthatunk.

A meteorrajok a világűr "kozmikus szemete". A bennük keringő apró részecskék nagyobb égitestek - pl. kisbolygók, üstökösmagok - feldarabolódása során keletkeznek. Tipikus, hogy az üstökösök illékony anyaga (pl. különböző gázok jege) keringésük során a Nap közelében járva elszublimál, a szilárdabb részecskék kiszabadulnak, részecskefelhőt alkotnak, amely az idő múlásával lassan-lassan szétszóródik a térben. Meteorhullás látványában akkor lehet részünk, ha Földünk a Nap körüli keringése során metszi ezt a felhőt, és az apró meteoroid- részecskék légkörünkbe lépve felizzanak. Minél "fiatalabb" egy ilyen meteorraj-részecskefelhő, annál sűrűbb - azaz annál látványosabb hullást láthatunk, de csupán rövid ideig. Az idő múlásával (a felhő szétszóródásával) a meteorraj intenzitása csökken, a hullás időtartama növekszik.

A Quadrantidák meteorraj a kozmikus értelemben "fiatal" meteoráramlatok közé tartozik (a felhő pár tízezer évvel ezelőtt keletkezhetett). Tagjai látszólag a Göncölszekér rúdjának vége irányából érkeznek - valójában ez egy perspektivikus jelenség, hasonlóan a távolban összefutó vasúti sínek látványához. A meteorrajok nevüket általában arról a csillagképről kapják, amelybe e "szétsugárzási" pont (más néven: radiáns) esik.

A Quadrantidák neve kivételes, és csillagkép-történeti értékkel bír. Ma már nem létezik az a Quadrans Muralis csillagkép, amelynek területén található a raj radiánsa - áldozatul esett a csillagkép-nevek tudományos "rendteremtésének".

További információk: Tepliczky István - titkár, Magyar Csillagászati Egyesület
Tel.: 06-20-922-5242, e-mail: [email protected]