A Rosetta űrszonda halasztása hazánknak is kudarc

Nem indítják el a Wirtanen-üstökös felé a Rosetta európai űrszondát. Az újabb start időpontját hosszadalmasnak és aprólékosnak ígérkező elemzés után egy későbbi időpontban határozzák meg. A program csúszása a magyar szakemberek számára is sajnálatos.

A Rosetta és leszállóegysége az eredeti célpont, a Wirtanen-üstökös közelében (illusztráció)ESA

Mindezt az Európai Űrügynökség (ESA) jelentette be szerdán Párizsban. Az űrszonda indítását eredetileg január 12-re tűzték ki azzal a megkötéssel, hogy január 31-ig - az indítási ablak bezárulásáig - mindenképpen útjára kell bocsátani a Rosettát, mert különben nem tudja előre kiszámított, bonyolult bolygóközi manőverei segítségével elérni 2011-ben úticélját. A program csúszása nem csak Európa űrkutatása, hanem a magyar szakemberek számára is sajnálatos, ugyanis több magyar kutatógárda dolgozik évek óta a programban.

A most elhalasztott start oka a szonda világűrbe juttatására kiszemelt Ariane-5 típusú hordozórakéta körül támadt műszaki probléma: decemberben az Ariane-5 legújabb, 10 tonna teherbírású változatának hajtóműve a felbocsátás után felmondta a szolgálatot. Bár a Rosettát nem ezzel a változattal indították volna el, a két hordozónak sok közös szerkezeti eleme van, és a hiba kivizsgálásával január végéig már nem tudnak végezni a szakemberek, akik végül úgy döntöttek, hogy nem kockáztatják meg a méregdrága (kb. 1 milliárd euró költségű) Rosetta végleges elveszítését, hanem egy későbbi időpontban, valószínűleg egy másik üstököshöz küldik el.

Az első jelentések 2-2,5 éves halasztásról és 5-6 szóba jöhető új célpontról szóltak. Közülük a legmegfelelőbb kiválasztásánál sok szempontot kell figyelembe venni. Az üstökösnek például a Wirtanenéhez hasonló tömegűnek kell lennie, hiszen ekkora tömegű égitestre tervezték a Rosetta keringő- és leszállóegységét. A tudományos mérések szempontjából fontos feltétel az is, hogy olyan kométát jelöljenek ki, amely éppen naptávolban van, és az űrszonda megérkezése után kezdje meg a Nap felé tartó vándorlását. A szonda tehát akkor érkezne meg, amikor az üstökös éppen aktiválódni kezdene, fokozatosan kilövellve gáz- és poranyagát.

Egyes szakemberek nem zárják ki azt sem, hogy marad az eredeti célpont, a Wirtanen. Bármelyik mellett döntenek is, újra meg kell tervezni az űrszonda bolygóközi pályáját. Időközben az Ariane-nal támadt műszaki problémákat is megnyugtatóan ki kell küszöbölni. Mindez körülbelül 100 millió euró többletköltséggel jár.

A Rosetta az eredeti tervek szerint több éves vándorlása során kihasználta volna a Föld és a Mars gravitációs lendítőhatását (ún. hintamanőverek), majd két kisbolygó mellett elhaladva 2011-ben érkezett volna meg a Jupiter üstököscsaládjához tartozó Wirtanenhez. A keringőegységről 2012-ben vált volna le a leszállóegység, hogy leereszkedjék az üstökös magjára - ez az első eset lett volna, hogy ember alkotta szerkezet üstökösön landol. Két esztendőre tervezett kutatótevékenysége alatt felbecsülhetetlen értékű tudományos adathalmazt közvetített volna a Földre.

A Rosetta leszállóegysége az üstökös felszínén (illusztráció)ESA

Ami a magyar részvételt illeti: a BME Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékének dr. Gschwindt András vezetésével működő űrkutató csoportja készítette a Rosetta leszállóegysége fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszerének tervét. A leszállóegység tudományos műszerei közül kettőnek a tervezésében részt vett a KFKI Atomenergia-kutató Intézet Űrdozimetriai csoportja, Apáthy István irányításával. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai dr. Szegő Károly vezetésével részt vettek a Rosetta leszállóegység vezérlő- és adatgyűjtő számítógépének kifejlesztésében.

Remélhetőleg a magyar szakemberek és külföldi kollégáik munkája nem vész kárba, és a Rosetta ha késéssel is, de elindul üstököskutató útjára.