Hatalmas fekete foltot fedeztek fel a Jupiteren

A Szaturnusz felé tartó Cassini-űrszonda útközben "lencsevégre kapta" a Jupitert is. A mintegy 26 ezer felvételre alapuló, most megjelent eredmények alapján a bolygó légkörzése éppen ellentétes azzal, amit fél évszázada gondolunk, s felbukkant egy "titokzatos" fekete óriásfolt is.

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter már kisebb távcsövekben is feltűnő csíkozottságot mutat. Minden csillagászati tankönyvből megtudhatjuk, hogy sötét övek és világos sávok váltogatják egymást, amelyek határán örvénylő viharok alakulnak ki. Fél évszázada tudni véljük, hogy a világos sávok területén felfelé áramlik a légkör anyaga - ez abból is nyilvánvalónak tűnik, hogy a Földön is a felfelé áramló levegőhöz kötődik a világos színű felhőzet kialakulása. Márpedig ha valami feláramlik, akkor máshol le kell süllyednie - a sötét öveket ezért általánosan a leszálló légmozgások területének tekintik.

A Cassini-űrszonda felvételei alaposan rácáfolnak erre a régi elképzelésre. A Szaturnusz felé tartó űreszköz 2001 decemberében repült el a Jupiter mellett, pazar képeket készítve a légköri mozgásokról, amelyek egy részéből mozgófilmeket is összeállítottak.

Az adatok elemzése során nagy meglepetésre kiderült, hogy az egyedi feláramlási cellák - amelyekben viharos sebességgel mozog felfelé a légkör anyaga - szinte kivétel nélkül a sötét övek területére esnek. Erre már korábbi megfigyelések is utaltak, ám 43 különböző vihar megfigyelése most komoly adaléknak számít.

"Egyre tisztábban látjuk, hogy a Jupiteren a sötét övek területére esnek a feláramló mozgások hálózatai, ami azt jelenti, hogy a lesüllyedésnek a világos sávokban kell zajlania" - mondja Dr. Tony Del Genio planetológus (Goddard Institute for Space Studies, NASA), hozzátéve: ez ellentmond az utóbbi 50 év planetológiai ismereteinek.

Del Genio egyike annak a 24 amerikai és európai szerzőnek, akik a Science-ben tették közzé a Cassini Jupiterrel kapcsolatos eredményeit. Az űrszonda mintegy 26 000 képet készített a bolygóról, valamint gyűrűjéről és holdjairól.

A Cassini megfigyelései megerősítették azt az elképzelést, hogy a Jupiter vékony gyűrűjének anyaga a belső holdak felszínéről származik, ahonnan mikrometeoritok becsapódásai miatt áramlik ki. A gyűrűt alkotó részecskék fényszórása alapján a részecskék nem gömb, hanem szabálytalan alakúak, vagyis valóban eróziós termékek lehetnek.