Fekete lyuk született egy gigászi robbanásban

Minden korábbinál pontosabban sikerült végigkövetni egy gammakitörés folyamatát, amely egy hatalmas csillag fekete lyukká történő összeomlása miatt következett be.

A megfigyelések részletes beszámolója a Nature március 20-ai számában jelent meg. Az eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy a gammakitörések egy része az Univerzum legnagyobb tömegű csillagainak pusztulása során következik be, amikor a csillag magja fekete lyukká omlik össze.

A precíz észlelés a NASA High-Energy Transient Explorer (HETE) nevű műholdja és földi telepítésű robottávcsövek összehangolt munkájának köszönhető. Ha egy gammakitörés egy újszülött fekete lyuk felsírását jelzi, akkor a HETE egyenesen a szülőszobába engedett bennünket” - mondja dr. Derek Fox (California Institute of Technology, Pasadena, California), a cikk vezető szerzője.

A gammakitörések az Univerzum eddig ismert legnagyobb energiájú energia-felszabadulásai. Fényességük több százszorosa egy átlagos szupernóváénak, de igen nagy távolságban játszódnak le. Jóllehet gyakoriak - naponta nagyjából egyet lehet észlelni - a kitörések gyorsan halványulnak és véletlenszerűek, ráadásul soha sem fordulnak elő kétszer ugyanazon a helyen. A kutatóknak igen nehéz dolga van akkor, amikor a kitörések részleteit szeretnék tanulmányozni, ugyanis az események néhány ezredmásodperctől maximum 100 másodpercig tartanak (átlagosan néhányszor 10 másodpercig).

Mint a napokban arról beszámoltunk, egy nemzetközi csillagászcsoport - magyar kutatók részvételével - fontos bizonyítékot szolgáltatott arra az egyre szélesebb körben elfogadott feltételezésre, mely szerint a hosszú (két másodpercnél hosszabb) gammakitörések az Univerzum legnagyobb tömegű csillagainak fantasztikus erejű felrobbanásából származnak. Az ennél rövidebb kitörések ezzel szemben neutroncsillagok és fekete lyukak összeütközésének kozmikus tűzijátékából származhatnak.

A szóban forgó gammakitörés (GRB021004 jelzéssel) 2002. október 4-én történt. Szerencsés módon a HETE azonnal észlelte a jelenséget, és másodperceken belül riasztotta a földi követőrendszereket, hogy azok is ráállhassanak a forrás irányára. Rövid időn belül már több mint 50 teleszkóp figyelte világszerte a kitörést kísérő sugárzások jellemzőit.

A gyors követésnek köszönhetően a csillagászok egy eddig ismeretlen jelenségnek lehettek tanúi: valami még fél órával a robbanás után is folyamatosan irtózatos energiát pumpált a kitörési felhőbe. Ez minden bizonnyal a csillag felrobbanása után hátramaradt új fekete lyuk volt, amely gyors forgása és/vagy erős mágnese tere segítségével folyamatosan anyagot lövellt környezetéből a felhőbe.