Lehet-e élet a Marson?

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy négymilliárd évvel ezelőtt a Mars sokkal melegebb és nedvesebb égitest volt, mint napjainkban. Megszületett-e az élet a Marson 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt, vagy csak a Földön történt meg ez a csoda?

Forrás: NASAEgyre több bizonyíték utal arra, hogy négymilliárd évvel ezelőtt a Mars sokkal melegebb és nedvesebb égitest volt, mint napjainkban (lásd az alsó fantáziaképet). Az Mars Global Surveyor űrszonda által feltérképezett globális domborzati viszonyok arra utalnak, hogy az egykori nedves Mars felszíni vízkészletének jelentős része az északi területeken gyűlt össze, egy hatalmas óceán formájában. A nagyobb medencéket, krátereket és más mélyedéseket pedig tavak, illetve tengerek töltötték ki. A folyóvölgyek és a közelmúltban felfedezett, felszín alatti víztartó rétegekből történő vízfolyások nyomai, illetve a minden valószínűség szerint vízben lerakódott üledékes rétegsorok (jobbra) is arra utalnak, hogy egykor tényleg stabilan létezhetett folyékony víz a felszínen. A légkör sokkal vastagabb és magasabb hőmérsékletű volt, a felszínt mágneses és légköri pajzsok védték a káros sugárzások ellen. Ilyen körülmények között - amely igen hasonló lehetett az akkori Földéhez - a lehetőség adott volt arra, hogy megjelenjen az általunk ismert élet.

Az élet ha megjelent, legvalószínűbb módon a hévforrások környékén alakulhatott ki. 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt a Mars vulkanikusan aktív égitest volt, s számos hidrotermális környezet alakult ki, ahol a víz, a hő és a kéregből kioldott ásványi anyagok egyaránt rendelkezésre álltak. A földi baktériumok genetikai elemzése azt mutatja, hogy legvalószínűbb közös ősük egy ún. hipertermofil (az extrém magas hőmérséklethez alkalmazkodó) faj lehetett, vagyis a földi élet a hévforrások környékén vette kezdetét.

Forrás: NASAMegszületett-e az élet a Marson 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt, vagy csak a Földön történt meg ez a csoda? Izgalmas a kérdés: ha az egyik bolygón megszületett az élet, akkor a másikon miért nem? Talán még izgalmasabb lenne az a lehetőség, hogy csak az egyik helyen történt meg az átmenet élettelen és élő között, de az élő szervezetek esetleg egy meteorit belsejében átvándoroltak a másik bolygóra is, "gyarmatosítva" azt, amire épp a hasonló környezet miatt volt meg minden esélyük. (Ilyen és hasonló elképzeléseket foglal magába az ún. pánspermia-elmélet, amelynek alapja, hogy az élet vándorolhat az égitestek között). A legizgalmasabb pedig az az elképzelés, hogy mindkét helyen kialakult valami, amit ma életnek nevezünk, s ezek a primitív élőlények valóban megváltották "kozmikus útlevelüket" a szomszédos bolygóra, ahol aztán globális csatában dőlt el, hogy melyikük az életképesebb. Ez esetben nem lehetetlen, hogy minden és mindenki itt a Földön egykori marsi élőlények leszármazottja volna. Az a lehetőség pedig már szinte kísérteties, hogy a két bolygó életformái kölcsönösen előnyös módon összekapcsolódtak, egymásba épültek, és hogy mi ennek a szimbiózisnak lennénk a termékei.

Fejlődése során azonban a Mars elvesztette légkörének nagy részét, ezzel pedig az életre káros sugárzások elleni légköri pajzsokat (pl. az ózonréteget) is. A légnyomás drámai módon lecsökkent, az üvegházhatás mérséklődött, a bolygó lehűlt, a víz pedig a poláris jégsapkákba és a felszíni törmelékbe, az ún. regolitba fagyott. Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt ez a feltételezett marsi élet abortuszát jelenthette: ha voltak is élőlények a bolygón, folyékony víz hiányában nem, vagy csak nagyon elszigetelt ökológiai fülkékben (élőhelyeken) maradhattak életben. A folyékony víz tartós hiányát ugyanis még a legszélsőségesebb környezeti tényezőkhöz alkalmazkodni képes életformák sem képesek elviselni.

Jelenleg két alapvető kérdést kell megválaszolnunk a marsi élet lehetőségével kapcsolatban:
- megtalálhatók-e az egykori marsi élet nyomai, amennyiben az valóban létezett;
- a mai mostoha körülmények ellenére létezhetnek-e egyszerű szerveződésű organizmusok a Marson?