2003. szeptember 21-én véget ért az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete: a Galielo-űrszonda hazai idő szerint 20.57-kor belépett a Jupiter légkörébe, majd összetörve és elégve megsemmisült.

A Deep Space Network földi rádióteleszkóp-rendszer 21.43-kor fogta a szonda utolsó jeleit, mivel ennyi idő kellett ahhoz, hogy a fénysebességgel terjedő rádióhullámok a Jupitertől a Földre érkezzenek.
Mint arról korábbi összeállításunkban beszámoltunk, a Galileo irányított megsemmisítésére azért volt szükség, mert el akarták kerülni, hogy a szonda később esetleg az Europa nevű holdra zuhanjon, és a rajta lévő földi baktériumok elszennyezzék az égitestet. Ezt a holdat ugyanis vízjég borítja, amely alatt vízóceán és benne élet is lehet.
A Galileo pusztulásával egy 14 éves sikertörténet ért véget, amely új alapokra helyezte a Naprendszer legnagyobb bolygójával és kísérőivel kapcsolatos tudásunkat. A Galileónak köszönhetően számtalan új ismeretre tettünk szert a Jupiterről, gyűrű- és holdrendszeréről és mágneses teréről. A bolygó négy nagy holdjának mindegyike (Galilei-holdak) csodálatos, önálló világnak bizonyult.
A Galileo küldetése igen nehezen indult: a Challenger űrrepülőgép 1986-os katasztrófája miatt a startját elhalasztották, majd komoly technikai problémák léptek fel. A szonda azonban elpusztíthatatlannak bizonyult, és közel 5 milliárd kilométeres útja során 34-szer kerülte meg a Jupitert. A különféle mérések mellett több ezer képet készített, amelyek eddig soha nem látott felbontásban tárták elénk a legnagyobb bolygót és kísérőit.
A szeptember 21-ei belépési pont a Jupiter egyenlítőjétől egynegyed foknyira délre volt. Ha megfigyelők láthatták volna az eseményt, akkor a szonda a helyi horizont felett 22 fokkal jelent volna meg, 48,2 km/s-os (kb. 170 000 km/órás) sebessséggel.
Az űrszonda utolsó óráiban is hű maradt önmagához, s a vég felé közeledve is több órányi adatgyűjtést végzett. Ennek kiértékelése még folyamatban van, bár a Jupiter erős sugárzási környezet miatt nem biztos, hogy az adatok használhatók lesznek.
[origo]
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.