A Galileo-űrszonda elégett a Jupiternél

Vágólapra másolva!
2003. szeptember 21-én véget ért az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete: a Galielo-űrszonda hazai idő szerint 20.57-kor belépett a Jupiter légkörébe, majd összetörve és elégve megsemmisült.
Vágólapra másolva!

A Deep Space Network földi rádióteleszkóp-rendszer 21.43-kor fogta a szonda utolsó jeleit, mivel ennyi idő kellett ahhoz, hogy a fénysebességgel terjedő rádióhullámok a Jupitertől a Földre érkezzenek.

Mint arról korábbi összeállításunkban beszámoltunk, a Galileo irányított megsemmisítésére azért volt szükség, mert el akarták kerülni, hogy a szonda később esetleg az Europa nevű holdra zuhanjon, és a rajta lévő földi baktériumok elszennyezzék az égitestet. Ezt a holdat ugyanis vízjég borítja, amely alatt vízóceán és benne élet is lehet.

A Galileo pusztulásával egy 14 éves sikertörténet ért véget, amely új alapokra helyezte a Naprendszer legnagyobb bolygójával és kísérőivel kapcsolatos tudásunkat. A Galileónak köszönhetően számtalan új ismeretre tettünk szert a Jupiterről, gyűrű- és holdrendszeréről és mágneses teréről. A bolygó négy nagy holdjának mindegyike (Galilei-holdak) csodálatos, önálló világnak bizonyult.

A Galileo küldetése igen nehezen indult: a Challenger űrrepülőgép 1986-os katasztrófája miatt a startját elhalasztották, majd komoly technikai problémák léptek fel. A szonda azonban elpusztíthatatlannak bizonyult, és közel 5 milliárd kilométeres útja során 34-szer kerülte meg a Jupitert. A különféle mérések mellett több ezer képet készített, amelyek eddig soha nem látott felbontásban tárták elénk a legnagyobb bolygót és kísérőit.

A szeptember 21-ei belépési pont a Jupiter egyenlítőjétől egynegyed foknyira délre volt. Ha megfigyelők láthatták volna az eseményt, akkor a szonda a helyi horizont felett 22 fokkal jelent volna meg, 48,2 km/s-os (kb. 170 000 km/órás) sebessséggel.

Az űrszonda utolsó óráiban is hű maradt önmagához, s a vég felé közeledve is több órányi adatgyűjtést végzett. Ennek kiértékelése még folyamatban van, bár a Jupiter erős sugárzási környezet miatt nem biztos, hogy az adatok használhatók lesznek.