Elindult az első kínai űrhajós

Helyi idő szerint reggel 9 órakor startolt a Sencsou-5 kínai űrhajó a Góbi-sivatagban lévő Jiuquan-űrközpontból. Az űrhajót egy CZ-2F (Hosszú Menetelés 2F) hordozórakéta állította Föld körüli pályára. Ezzel Kína lett a harmadik ország, amely önerőből juttatott embert a világűrbe.

A repülés nem lesz hosszabb egy napnál (várhatóan 21 óra), és az űrhajónak gyakorlatilag nem lesz más feladata, mint felszállni, néhány orbitális manővert végrehajtani és épségben visszatérni.

Gagarin történelmi útja 108 percig, míg az első két amerikai "űrugrás" 15-15 percig tartott. Glenn - aki harmadik amerikai űrhajósként először kerülte meg a Földet - három keringést végzett, repülése 4 óra 55 perc hosszú volt. A kínai Sencsou-1 űrhajó repülése 1999-ben 14 keringés, azaz 21 óra volt. A következő három automatikus kínai űrhajó azonban egy-egy hetet volt a világűrben.

Kína 14 űrhajóst képzett ki, akikről korábban azt lehetett tudni, hogy valamennyien vadászpilóták, akik minimum 1000 órát repültek nagy sebességű harci gépeken, testmagasságuk maximum 170 cm, súlyuk pedig nem több, mint 65 kg.

Szinte biztosnak tűnik, hogy az orbitális pályán a parancsnoki-visszatérő kabinban lényeges kísérletekre nem fog sor kerülni. A kockázatokat csökkentendő, valószínűleg még arra sem lesz mód, hogy a kínai űrhajós kikapcsolja a bekötő hevedereit. Az már tudható, hogy magával visz 1 kg növényi magvat, amit majd visszahoz. Valószínű, hogy a hermetikus (ám leszállásra alkalmatlan) orbitális fülkében - a korábbi négy repüléshez hasonlóan - ezúttal is lesznek különféle csillagászati, földfotózási és egyéb kísérleti anyagok. Az orbitális fülkét a visszatérés előtt mindenképpen le fogják választani, és várhatóan ismét több hónapig (akár fél évig is) a Föld körüli pályán marad, mielőtt a Föld sűrűbb légrétegeibe belépve elég.

Az űrhajóról viszonylag sokat lehet tudni, ám az egyik alapkérdés máig megválaszolatlan. Lehetséges, hogy a Sencsou katonai célokat szolgál? Nyugati szakértők a kérdést azzal indokolják, hogy az orbitális fülke alsó részén két nagy méretű ablak látható. Feltételezik, hogy itt nagyfelbontású kamerákat helyeznek el a Föld felszínének fotózása céljából.

A történelmi esemény kapcsán Kínában húszrészes dokumentumfilm-sorozat vetítését kezdték meg a kínai űrtevékenységről és a kínai űrhajósképzésről. A filmsorozatban összesen 130 kínai szakember nyilatkozik a polgári és katonai űrprogramokról.

Korábban kínai források arról számoltak be, hogy az első kínai űrhajósnál nem csak a jól ismert mentő- és túlélő felszerelések (mentőtutaj, víz, kötszer, jelzőrakéta, füstgyertya, élelem, víztisztító tabletta stb.) lesz, hanem egy pisztollyal is ellátják. Ennek oka az, hogy a Kína szárazföldi területein történő leszállásnak már kis hibája (ez a gyakorlatban néhány száz km-t jelent) esetén is ellenséges környezetbe (medvék, farkasok, tigrisek által lakott területre) keveredhet az űrhajó.

További kínai tervek

Amennyiben a Sencsou-5 mostani útja zökkenőmentes lesz, akkor Kína kész a második emberes repülést (a Sencsu-6-tal) akár fél éven belül végrehajtani.

Az ország az évtized végére szeretne kifejleszteni egy kisméretű saját űrállomást. Ehhez persze a jelenlegieknél erősebb hordozórakétára is szükség lesz, amely CZ-2E(A) jelzéssel már fejlesztés alatt áll.

Jelenleg fejlesztés alatt áll egy (automatikus) holdszonda, amely - a tervek szerint - 2005-ben vagy 2006-ban kezdené meg keringését égi kísérőnk körül. Ezt követően az ázsiai ország szeretne automatikus űreszközöket is eljuttatni a Holdra.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK