Európa a Marsnál: egy siker, egy kudarc

Sikeresen pályára állt az első európai keringőegység, a Mars Express a vörös bolygó körül. A Beagle 2 leszállóegységgel azonban eddig sajnos nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A következő napokban tovább keresik a szonda jelzéseit, ám erre igazából már csak az anyaszonda, a Mars Express esélyes, amelynek kommunikációs rendszerét speciálisan arra (is) tervezték, hogy megtalálja a Beagle 2 jeleit.

Utolsó komoly benyomásunk a Beagle 2-ről: a december 19-i szétválás utáni percek

205 napos és mintegy 400 millió kilométeres út után a Mars Express fő pályamódosító manővere pazarul sikerült, és ezzel Európa megérkezett a Marshoz. Karácsony napján, december 25-én 3.47-kor (időpontok hazai, azaz közép-európai időben) lépett működésbe a szonda főhajtóműve, 37 percig égetve az üzemanyagot. A manőver a Mars körüli pálya elfoglalásának első és legfontosabb lépése volt. Egyelőre egy igen elnyújtott egyenlítői pálya alakult ki, amit december 30-án egy kevésbé elnyúlt poláris pályára módosítanak. A következő két év során - a végleges pálya kialakulása után - a Mars Express remélhetőleg rengeteg információval gazdagítja majd a vörös bolygóval kapcsolatos tudásunkat.

A Mars Express anyaszondáról december 19-én levált Beagle 2 leszállóegységnek december 25-én 3.45-kor kellett belépnie a Mars légkörébe, és mintegy 10 perc múlva landolnia. A landolás ejtőernyős ereszkedést követően, légzsákoktól védve zajlott. Az első kommunikációs lehetőség néhány órával ezután következett: a kijelölt leszállóhely felett haladt át a NASA Mars Odyssey nevű keringőegysége (amely 2001 októbere óta van Mars körüli pályán), és megpróbálta fogni a Beagle 2 jeleit. A remélt rádiókapcsolat azonban - amely megerősítette volna, hogy a Beagle 2 sikeresen landolt - nem jött létre.

A második - és fontosabb, megbízhatóbb - kapcsolatteremtési lehetőség december 25-én 23 órakor vette kezdetét. A Beagle 2 jeleit az angliai, 76 méter átmérőjű Lowell rádióteleszkóp kereste, ám eredmény nélkül.

Ezek a kapcsolatfelvételi lehetőségek az elmúlt napokban felváltva ismétlődtek - a keresésbe bekapcsolódott az amerikai Stanford Egyetem rádióteleszkópja is, és további teleszkópok használatáról is szó van -, ám az erőfeszítéseket nem koronázta siker. Egyre kevesebb az esély arra, hogy ilyen módon sikerül megtalálni a Beagle 2 jelzéseit, de a Mars Odyssey segítségével még négyszer próbálkoznak december 31-ig.

A kapcsolatfelvételre a legnagyobb esélye az anyaszondának, a Mars Express keringőegységnek van, amelynek kommunikációs rendszerét speciálisan arra (is) tervezték, hogy továbbítsa a Földre Beagle 2 jeleit. Erre azonban csak január 4-től lesz módja, amikor elfoglalja az ehhez szükséges pályát a Mars körül. Ha a Beagle 2 épségben landolt és működik, az anyaszonda képes lehet arra, hogy megtalálja.

A brit nemzeti űrközpontban eközben egy szűk szakértői csoport alakult, amelynek feladata minden olyan lehetséges esemény elemzése, amely a leszállóegység hallgatását okozhatja. A team rendelkezésére bocsátották a szonda teljes nagyságú műszaki modelljét, valamint az összes szükséges leírást és dokumentációt.

Milyen okai lehetnek a Beagle 2 némaságának? A legvalószínűbb lehetőségek a következők:

- komputerhiba, amely módosította a szonda adásának idejét (azaz a Beagle 2 nem akkor ad, amikor fogni lehetne)
- a szonda antennája rossz irányban áll vagy megsérült
- a szonda napelemei nem nyíltak ki vagy, vagy nem megfelelően
- a szonda leszállt, de egy üregben van, vagy meg van döntve
- katasztrofális esemény történt a landolás alatt.

Az Európai Űrügynökség tehát még nem "írta le" első leszállóegységét, s addig valóban nem is lehet, amíg maga az anyaszonda nem próbálkozik a felkutatásával. 2004. január 4. tehát ebből a szempontból is izgalmas lesz. A másik izgalmat az első amerikai marsjáró, a Spirit érkezése jelenti, amely a tervek szerint ugyanezen a napon landol a Marson, és a fent említett Mars Odyssey keringőegységet használja majd reléállomásként. Reméljük, mindkét leszállóegység hallat magáról ezen a napon.