Startra kész az üstökösvadász

A régen várt indítással lezárul a tervezés, építés egy évtizedes szakasza és megkezdődik a szintén évtized hosszúságú várakozás. Az űrszonda tervezésében, építésében részt vett kutatók, köztük jó néhány magyar, izgatottan várják február 26-ikát.

Rohamosan közeledik a Rosetta űrszonda indításának ideje, az Európai Űrügynökség honlapján már percekben is mérik a hátralevő időt. Az űrszonda tervezésében, építésében részt vett kutatók, köztük jó néhány magyar, izgatottan várják február 26-ikát. Egyszer már minden készen állt az űreszköz indítására, de a 2003. január 11-re tervezett startot akkor az Ariane hordozórakéta műszaki bizonytalanságai miatt elhalasztották. A halasztás miatt új célpontot is kellett keresni, az eredetileg tervezett Wirtanen üstökös helyett a Rosetta a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel randevúzik majd 2014-ben az űrszonda.

Az üstökösök változatlan formában hordozzák magukban azt az ősanyagot, amelyből 5 milliárd éve a Naprendszer kialakult. Az üstökösről, az üstökös magjáról nyert sok-sok új információ alapján reméljük jobban megismerni és megérteni a Naprendszer őstörténetét. Ezért kapta a szonda a Rosetta nevet. Ugyanis az Egyiptomban megtalált rosette-i kő több mint kétezer éves többnyelvű szövegei alapján fejtette meg Champollion a hieroglifírást. A megfejtéshez felhasználta a philae-i obeliszk feliratait is, ezért kapta a Philae nevet néhány nappal ezelőtt az űrszonda leszálló egysége.

Az űrszondát már hónapokkal ezelőtt átszállították a start helyére, Kourou-ba. A dél-amerikai Francia-Guyanában levő bázison kipróbálták az antennák, a napelemek kinyitását, még egyszer megtisztították a felületeket, felszerelték a külső szigetelő rétegeket. Január végén üzemanyaggal is feltöltötték már az űrszonda tartályait. Február 13-án a szondát átszállították abba a csarnokba, ahol az űrszondát felszerelik a hordozórakétára. Ellenőrizték a távközlési kapcsolatokat a németországi Darmstadtban levő irányítóközponttal. Innen fogják irányítani, ellenőrizni a Rosetta működését hosszú repülése alatt. A start előtti ellenőrzések nagy részét a távolból oldják meg. A programban résztvevő jó néhány magyar szakember közül csak Baksa Attila és Balázs András, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet mérnöke dolgozott rövid ideig Kouruban. A szoftvereket teszteltek, még a 2003-ra tervezett fellövést megelőzően.

Az üstököshöz érve az űrszonda majd két részre válik. Egyik része az üstökös körül keringve gyűjt adatokat, míg a másik része leszáll az üstökösre. A Rosetta leszállóegysége lesz az űrkutatás történetében az első eszköz, amely puhán leereszkedik egy üstökös magjára. Húsz centiméter mélységig belefúr a felszínbe, műszereivel a helyszínen elemzi a mintákat. Eközben a keringő egység műszerei távérzékeléssel derítik fel az üstökösmag tulajdonságait, feltérképezik a felszínét, mérik a magból kilépő por tulajdonságait, vizsgálják az üstökös plazmakörnyezete és a napszél közötti kölcsönhatásokat.

A régen várt indítással lezárul a tervezés, építés egy évtizedes szakasza és megkezdődik a szintén évtized hosszúságú várakozás. A fizikusok 2014 után láthatnak majd hozzá az adatok feldolgozásához, értelmezéséhez.

A magyar intézmények szerepének, munkásságának részletes ismertetésére még a start előtt visszatérünk.

Jéki László