Már egyedül utazik az üstökös felé a Rosetta

Egy Ariane-5 rakéta ma reggel 8.17-kor sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát Kourou-ban (Francia-Guyana), majd 10.31-kor az űrszonda a terveknek megfelelően levált a rakétáról. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.

Várhatóan 10 év múlva az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét, egyik egysége az üstökös körül kering, a másik, nemrég Philae névre keresztelt része pedig leereszkedik az üstökös felszínére.

A Rosetta és a Philae név a kutatók várakozásaira utal. A rosette-i kő és a philae-i obeliszk többnyelvű feliratai alapján fejtette meg Champollion az óegyiptomi hieroglifákat. Az űrszonda mérései a Naprendszer őstörténetébe engednek majd bepillantani, ugyanis az üstökösök változatlan formában hordozzák magukban azt az ősanyagot, amelyből a Naprendszer kialakult.

Eredetileg tavaly januárra tervezték a startot, de a hordozórakéta műszaki bizonytalanságai miatt elhalasztották az indítást. Emiatt új célpontot kellett keresni, s a Wirtanen-üstökös helyett így esett a választás a sok tekintetben hasonló, 1969-ben felfedezett Csurjumov-Geraszimenko-üstökösre. Az égitest magjának átmérője mintegy 4 kilométer, Nap körüli keringési ideje 6,6 év.

A Rosetta-űrszonda bonyolult útvonalon közelíti meg célpontját, többször elrepül a Föld, illetve a Mars mellett, és a bolygók gravitációs lendítőerejét kihasználva repül tovább. A Földet 2005 márciusban, 2007 és 2009 novemberben közelíti meg, a Mars közelében 2007 februárjában fog elrepülni. Az üstökös közelébe érve hajtóműveit beindítva a szonda lelassítja magát, így három hónap elteltével már csak 2 méter/másodperc lesz az üstököshöz viszonyított sebessége. A lassan haladó űrszonda ezután az üstökös körüli pályára áll, s mintegy 25 kilométeres magasságból térképezi fel a felszínt 2014 augusztusától októberig. A nagyfelbontású felvételek alapján választják ki a földi irányítók a leszállás helyét. A Philae leszállóegység lassan, 1 méter/másodperc sebességgel ér felszínt. Eközben a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös egyre közelebb repül a Naphoz. A Rosetta 2015 decemberéig repül vele együtt, és műszereivel folyamatosan nyomon követi azokat a változásokat, amelyek az egyre erősebb napsugárzás hatására következnek be.