Minden idők legdrágább, mintegy 1,5 milliárd amerikai dollárból épített bolygókutató űrszondája "vészesen" közeledik a pazar gyűrűrendszerrel övezett Szaturnusz felé. A tervezett megérkezési időpont 2004. július 1-je, amikor a Cassini pályára áll a Szaturnusz körül (lásd az alsó illusztráción), a róla hat hónappal később leváló Huygens nevű leszállóegység pedig leereszkedik a bolygó legnagyobb holdja, a Titan felszínére.
Február 9-én a Cassini egyik kamerája több színszűrővel készített felvételsorozatot a bolygóról és közvetlen környezetéről, s a NASA a napokban közölte az ezekből összeállított képet. A felvételek készítésekor a Cassini 69,4 millió kilométerre volt a Szaturnusztól, ami a közepes Föld-Nap távolság (150 millió km) körülbelül felének felel meg. Ekkora távolságból a még legkisebb megkülönböztethető részletek körülbelül 540 km átmérőjűek.
A nagyobb képen jól megfigyelhető a bolygó korongjának szelíd sávozottsága, a bolygó árnyéka a gyűrűn és fordítva, illetve a gyűrűben lévő rések, amelyek közül a legszélesebb a Cassini-rés. A bolygótól balra a Titan látható.
A küldetés célja a Szaturnusz légkörének, mágneses terének, gyűrű- és holdrendszerének vizsgálata. Az egyik legizgalmasabb feladat a Titan vizsgálata. E hatalmas hold barnás-narancssárgás, nitrogénből, metánból és más szerves vegyületekből álló légköre fagyott felszínt rejt. Az itt végbemenő kémiai folyamatok tanulmányozásával talán a korai (prekambriumi) Föld kémiai evolúciójába nyerhetünk bepillantást.
A szonda névadója Jean Dominique Cassini francia-olasz csillagász, aki a XVII. században felfedezte a legnagyobb rést a gyűrűben (Cassini-rés), továbbá a Iapetus, Rhea, Dione és Tethys holdakat. A Titan-szondát Christiaan Huygens holland csillagászról nevezték el. 1655-ben ő fedezte fel a Titánt, majd 1659-ben elsőként jött rá, hogy a Galilei által mellékbolygóknak hitt alakzatok valójában a bolygó gyűrűi.
A tervek szerint a szonda hetente küld majd újabb képeket, amint közeledik célpontjához. A képek a küldetés hivatalos honlapjáról tölthetők le. A legkisebb szétválasztható részletek egyre kisebbek, a képek pedig egyre élesebbek lesznek, míg végül teljes pompájában, közvetlen közelről tárul fel majd előttünk a sokak által legszebbnek tartott bolygó.