A start utáni harmadik napon a Rosetta már túl volt az első 1 millió kilométer megtételén. Pályájának kezdeti, földközeli szakasza lezárult, azóta másodpercenként 3,65 km-t (napi 315 ezer km-t) megtéve száguld a távoli cél, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökössel tíz év múlva esedékes találkozója felé.

A március 2-ikán 8 óra 17 perc 51 másodperckor végrehajtott sikeres start után gyorsan követték egymást az események. (Az időadatokat közép-európai idő szerint adjuk meg.) Két perc után leváltak a szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozatok, az első fokozat hajtóműve még további 7 percig égett. Ezután a szonda ballisztikus, erősen elnyújtott Föld körüli pályára állt, majd 10 óra 14 perckor beindították a hajtóműveket, hogy elindítsák a szondát hosszú útjára. 10 óra 32 perckor a szonda sikeresen levált a rakétafokozatról.
11 óra 11 percre befejeződött a hatalmas napelemtáblák kinyitása. Működni kezdtek a szonda tájékozódását szolgáló műszerek, meghatározták a Nap és jó néhány kiválasztott csillag helyzetét. Az indítás és a pályára állítás zavartalan és sikeres volt. A pálya csak nagyon kis mértékben tért el a tervezettől.
Március 3-ikán, éjfél után másfél órával kinyitották a nagyteljesítményű antennát. Később alaposan ellenőrizték mindkét irányban a kapcsolattartást, két hullámsávban. Rendszeresen kontrollálták a legfontosabb kiszolgáló egységek működését, az energiaellátást, az adatkezelést és -továbbítást, az előírt pályán való mozgást ellenőrző egységeket, a hőmérsékleti viszonyokat. Minden rendben működött. A szondával folyamatosan tartották a kapcsolatot, a dél-amerikai űrközpont mellett észak-amerikai, több európai és ausztráliai földi állomás vett részt a Rosettával folytatott információcserében.
Március 5-ikén 11 óra 5 perckor hivatalosan is sikeresen befejezettnek nyilvánították a misszió első szakaszát. Ettől kezdve csak az ausztráliai New Norcia állomás biztosítja a rádiókapcsolatot, a földi irányítást a németországi Darmstadtból végzik. 2005-re készül el egy újabb, a Rosetta kiszolgálásra épített 35 méter átmérőjű parabolaantenna Spanyolországban, Cerebrosban. 2014-ben pedig újabb irányítóközpontok kapcsolódnak majd be: a leszállási manővereket Kölnből, a leszállóegység tudományos munkáját pedig Franciországból, Toulouse-ból irányítják.
Ha továbbra is minden ilyen jól működik, akkor a Rosetta átmenetileg kikerül a hírekből. Legközelebb akkor hallunk újra róla, ha jövő márciusban földközelbe jön.
Jéki László
[origo]
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.