Pillantás a Naprendszer legnagyobb hegyébe

Miközben a felszínen működő marsjárók minden korábbinál egyértelműbb bizonyítékokat szolgáltatnak az egykori folyékony víz létezésére, az Európai Űrügynökség (ESA) keringőegysége, a Mars Express sorozatban készíti a szebbnél szebb felvételeket.

A kaldéra madártávlatból

Mint arról korábban beszámoltunk, a Mars Express még a pályára állás időszakában lefényképezte például a Mars gigantikus kanyonrendszerét, a Mariner-völgyet (Valles Marineris). Nem sokkal később egy újabb hatalmas alakzat következett: az Olympus Mons, a Naprendszer legmagasabb felszíni alakzata, amely kb. 22 000 méteres (korábbi becslések szerint 26 km-es) magasságával körülbelül háromszor hatalmasabb a Mount Everestnél (8850 méter).

A hegyóriás alapi átmérője kb. 600 km (azaz Magyarország "beférne alá"), központi kráterének átmérője mintegy 70-80 km. A Mars Tharsis-hátságának legnagyobb, ma már nem aktív tűzhányója tulajdonképpen egy gigantikus pajzsvulkán, amely sorozatos lávaömlések egymásra településéből jött létre. Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban a Mars Global Surveyor űrszonda is pazar képet készített a hatalmas felszínformáról.

A Mars Express most a központi kalderára koncentrált, amelynek mélysége körülbelül 3 kilométer. Ezek az eddigi legjobb színes, nagy felbontású képek a teljes alakzatról. A 273 km-es keringési magasságból készült fotók felbontása 12 méter, azaz ekkorák a még megkülönböztethető részletek.

Az ESA felvételeiből készített galériánk képein jól megfigyelhető egy koncentrikus repedéshálózat a kalderában. Ezek olyan törésvonalak, amelyek a kiürült magmakama feletti területek berogyása miatt keletkeztek. Ezek a vonalak jelzik a legkorábbi ilyen jelenséget, amelyet később újabb, más magmakamrák feletti berogyások követtek s amelyek a korábbira települtek rá.