Pályára állt a Szaturnusz körül a Cassini

Hazai idő szerint 6.12-kor minden idők legdrágább bolygókutató szondája befejezte 96 perces fékezését, s pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül.

"Welcome to Saturn orbit!" - hangzott el a NASA kaliforniai irányítóközpontjában negyed hét körül, amikor gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy a Cassini-Huygens sikerrel befejezte a küldetés eddigi legkritikusabb manőverét, a Szaturnusz körüli pályára állást.

A gyakorlatban ez a hajtómű 96 percig történő üzemeletetését jelentette, amely olyan mértékben lelassította a közel hét éve száguldó űrszondapárost, hogy a Szaturnusz gravitációja befoghatta.

A művelet a Földtől körülbelül 1,5 milliárd kilométerre történt, ahonnan a rádiójelek 1 óra 23 perc alatt értek a pasadenai irányítóközpontba, így nem volt lehetőség arra, hogy egy esetleges váratlan hibát azonnal korrigáljanak. A szonda mindent automatikusan végzett, az előzetesen feltöltött programnak megfelelően. (A kommunikációs késés miatt a valóságban minden körülbelül másfél órával korábban történik, de a küldetés során mindig a földi időpontokat adják meg.)

A szonda állapotára és helyzetére vonatkozó részletes adatok letöltése ezután következik, az első képek pedig várhatóan 14 óra után érkeznek meg a csodálatos bolygóról és hatalmas gyűrűrendszeréről, ezúttal már közvetlen közelről mutatva azokat. Az élő közvetítés addig is folytatódik a szaturnusz.elte.hu oldalon, ahol magyar nyelven követheti az eseményeket.

Korábbi információk (június 30.)

Az [origo] oldalain folyamatosan követtük a Cassini (és az általa hordozott leszállóegység, a Huygens) útját a Szaturnuszig. Július elseje a közel hétéves utazás eddigi legkritikusabb pillanata lesz: a Cassini magyar idő szerint hajnalban célhoz ér, és egy kozmikus léptékű fékezéssel pályára áll a Szaturnusz körül. A manőver sikere esetén az eddigi legösszetettebb tudományos küldetés veszi kezdetét a Naprendszer sokak szerint legszebb bolygójánál, amely a laikusok számára is nagy élményt jelenthet.

A pályára állás során a Cassini-Huygens áthalad a hatalmas gyűrűrendszer F és G gyűrűi közötti résen, majd hajtóművét begyújtva fékezni kezd, hogy a Szaturnusz gravitációja befoghassa. Eközben alig 20 000 km távolságra halad el a bolygó légkörének teteje felett - ez lesz a legnagyobb közelség a küldetés teljes ideje alatt. Ezen a magyar nyelvű ábrán megtekintheti a pályára állás főbb eseményeit, illetve azok időpontját (közép-európai időben).

A pályára állás kritikus és igen összetett művelet, de természetesen tudományos szempontból is kihasználják majd a nem mindennapi megfigyelési lehetőségeket, és az űrszonda több műszere is méréseket végez - többek között fényképeket is készít a bolygóról és a gyűrűrendszerről.

A hajtómű begyújtására magyar idő szerint július 1-jén (csütörtökön) hajnalban, 4 óra 36 perckor kerül sor. A pályára állás sikerességéről biztos információkat legkorábban 6 óra 30 körül kaphatunk majd, a művelet során készített felvételek pedig 14 óra 40-kor érkeznek meg a Földre.

A pályára állás műveleteit élőben, magyar nyelven követheti a szaturnusz.elte.hu oldalon, ahol további információkat talál a Cassini-Huygensről, valamint a Szaturnusz rendszerének felfedezéséről. Az eseményt a NASA TV is közvetíti, amelynek angol nyelvű internetes adását itt érheti el.

A Cassini-Huygens minden idők legdrágább űrszondája. Nemzetközi összefogással épült - építésében és működtetésében a Központi Fizikai Kutatóintézet révén magyar kutatók is részt vállaltak. Feladata a Szaturnusz és népes holdrendszere felderítése a legkülönfélébb műszerekkel. A Cassini egy keringőegység, amelynek alapküldetése 4 évig tart, ez alatt végiglátogatja a Szaturnusz holdjainak nagy részét. Különös hangsúlyt helyeznek a rendszer legnagyobb holdja, a Titán a kutatására. A Titán Naprendszerünk egyetlen állandó, sűrű légkörrel rendelkező holdja, amelynek összetétele feltehetőleg igen hasonló az ősi Föld légköréhez. Felszínét nem ismerjük, mivel - a Vénuszhoz hasonlóan - összefüggő, vastag felhőréteg takarja el előlünk.

A Cassinivel utazik az európai fejlesztésű Huygens leszállóegység, amely a tervek szerint leereszkedik a Titán légkörébe és eléri felszínét. Útja során a légkör, majd a felszín fizikai és kémiai tulajdonságait elemzi. A leereszkedésre 2005 januárjában kerül sor.

Orbán Ádám

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK