Újabb esély sarki fényre péntek éjjel

A január 20-i gigászi napkitöréskor kidobódott részecskék árama 21-éről 22-ére virradóan éri el a Föld térségét, ami erős mágneses vihart válthat ki. Szerencsés esetben talán sarki fényt is láthatunk, az időjárás most sokkal kedvezőbb lesz.

Friss információk (január 21. péntek, 8.20 óra)

Mint arról csütörtökön már beszámoltunk, a Jupiter méretű 720-as napfoltcsoport január 20-án (csütörtökön) hazai idő szerint 8 órakor a három nappal ezelőttinél is sokkal nagyobb napkitörés produkált. Az azóta befutott adatok alapján a napkitörést követő koronakitörés következtében az 1989 óta tapasztalt legerősebb "sugárzási vihar" alakult ki a Föld térségében. Ez azt jelenti, hogy a kitörés által a fénysebesség közelébe felgyorsított töltött részecskék (protonok) sűrű áradata érte mágneses pajzzsal védett bolygónkat. A kidobódott részecskék további árama 21-éről 22-ére virradóan éri el a Föld térségét, ami erős mágneses vihart válthat ki.

Szerencsés esetben talán sarki fényt is láthatunk. Az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei szerint a 21-éről 22-ére (péntekről szombatra) virradó éjszaka az időjárás is kedvező lesz az északi fény megpillantására. A napközben átvonuló hidegfront után estére már országosan felszakadozik a felhőzet, és jó látási viszonyokra számíthatunk. Jó hír az érdeklődőknek, hogy késő este is fagypont felett marad a hőmérséklet, de az erős északnyugati szél miatt melegen öltözzünk fel!

Friss információk (január 20. csütörtök, 8.40 óra)

A Föld mágneses tere lassan magához tér a január 17-i nagy koronakitörés (lásd lent) okozta zavarból. 18-án erős sarki fényről számoltak be Alaszkában, Kanadában és Skandináviában, 19-én pedig a sarki fények már igen alacsony szélességeken, például Arizonában is felbukkantak. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, és Magyarországon nem csodálhattuk meg a jelenséget. A geomágneses vihar miatti komoly zavarokról sehonnan nem érkezett jelentés.

A heves naptevékenység közvetlen kiváltója, a Jupiter méretű 720-as napfoltcsoport azonban még nem nyugodott meg: január 20-án (csütörtökön) hazai idő szerint 8 órakor a három nappal ezelőttinél is sokkal nagyobb napkitörés történt felette (amíg a 17-i 3-as, addig ez 7-es erősségű volt). Ennek következtében 21-én új geomágneses vihar alakulhat ki, és a következő napokban ismét reménykedhetünk a sarki fény megpillantásában.

Az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei szerint a 21-éről 22-ére (péntekről szombatra) virradó éjszaka az időjárás is kedvező lesz az északi fény megpillantására. A napközben átvonuló hidegfront után estére már országosan felszakadozik a felhőzet, és jó látási viszonyokra számíthatunk. Jó hír az érdeklődőknek, hogy késő este is fagypont felett marad a hőmérséklet, de az erős északnyugati szél miatt melegen öltözzünk fel!

Korábbi információk (január 17.)

A gigantikus méretűvé fejlődött 720-as napfoltcsoport hétfőn igen erős kitörést produkált, amelynek következtében mára erős mágneses vihar és sarki fény alakulhat ki.

Mint arról január 14-én beszámoltunk, alig 48 óra alatt a Földnél ötször nagyobb átmérőjű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunkon. A 720-as számmal jelzett napfoltcsoport mérete jelenleg a Jupiteréhez fogható, és január 15-én már két komolyabb anyagkitörés is lezajlott felette, ami jelentős mennyiségű napanyagot zúdított bolygónk felé. A plazma körülbelül 30 óra alatt érte el bolygónkat, amelynek nyomán a magasabb szélességeken élők sarki fényt csodálhattak meg. Hazánkból a jelenség nem volt megfigyelhető.

Most azonban újabb, a korábbinál is nagyobb esély kínálkozik. Közép-európai idő szerint hétfőn 10.50-kor újabb hatalmas napkitörés zajlott le a 720-as napfoltcsoport felett. A 2003 novembere óta tapasztalt legnagyobb (X3-as) napkitörés koronakitörésben folytatódott, azaz a naplégkör legkülső tartományán át ismét nagy mennyiségű napanyag hagyta el központi csillagunkat. Mivel a napfoltcsoport jelenleg szinte a Nap közepén helyezkedik el, a koronakitörés felénk irányult.

A geomágneses viharok

A koronakitörések több milliárd tonna forró gázt (pontosabban napanyagot, plazmát) juttatnak a bolygóközi térbe, több száz km/s-os sebességgel. Egy-egy ilyen plazmacsomó körülbelül két nap alatt érheti el a Földet. A töltött részecskék özönétől bolygónk mágneses tere és légköre véd meg bennünket, de egy-egy nagyobb koronakitörés a Föld mágneses terét összezavarva igen erős geomágneses hatást válthat ki.

Az érkező lökéshullámfront ugyanis a Föld mágneses erővonalait torzítja és a felszín felé nyomja, aminek következtében hirtelen megnő a mágneses térerősség, és ún. geomágneses vihar alakul ki. A szakértők szerint ez most extrém erős lesz, hatásaival pedig szinte az egész bolygón számolni kell: a moszkvai geofizikai intézet jelentése szerint az új esztendő eddigi legerősebb mágneses vihara várható a szerdára virradó éjszakán - írja az MTI.

A geomágneses viharok veszélyeztetik a Föld körül keringő műholdak érzékeny elektromos berendezéseit, sőt extrém esetben zavarok támadnak a földi energiaellátó és távközlési rendszerekben, számítógép-hálózatokban. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádió-összeköttetésekben. A GPS-rendszer működésének pontosságában is átmeneti zavarok léphetnek fel. Az időjárás is változékonyabbra fordul.

Veszélyes-e ránk a jelenség?

Az emberi szervezetre nem a kialakuló mágneses vihar, hanem a Földet bombázó napanyag, azaz a megnövekedett részecskesugárzás jelenthet terhelést. A Föld mágneses tere szerencsére megvéd bennünket a nagy napkitörések okozta részecskesugárzási többlettől. Előfordulhat azonban, hogy egy-egy nagyobb kitöréskor a kevésbé védett helyeken - nagy magasságban (például repülőgépeken) vagy a pólusok közelében - lévő emberek veszélyes mértékű sugárzásnak vannak kitéve. A legerősebb fokozatú (S5 jelzésű) "napvihar" esetében a sarkkörön túl repülő gépek utasainak sugárzási terhelése akár 100 röntgenvizsgálatnak megfelelő mértékben nő.

Maguk a mágneses viharok, azaz a mágneses térerő változása a szakemberek legtöbbje szerint nem jelent veszélyt az emberi egészségre nézve. Az időjárásra érzékeny, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő emberek azonban közérzetük romlását tapasztalhatják, és vannak olyan tanulmányok is, melyek szerint összefüggés mutatható ki geomágneses viharok és az elhalálozások száma között a haldokló betegek körében. A geomágneses viharok hatására figyelmetlenebbek, szétszórtabbak lehetünk - más tanulmányok szerint ugyanis nő az üzemi és közlekedési balesetek száma -, egyes beszámolók szerint pedig a protonok miatt megnőhet a szívinfarktusok gyakorisága.

A kitörések idejére elővigyázatosságból kikapcsolják a legfontosabb műholdak berendezéseit, hogy ne károsodjanak. Ez kisebb fennakadásokat okozhat az élet több területén, köztük a közlekedésben, a hírközlésben és a villamos hálózatok működésében. A bonyolult geomágneses helyzet miatt az emberi hiba valószínűsége is nő.

Esély sarki fényre

A jelenség kellemesebb vonatkozásai közé tartozik, hogy az egész Földön esély van a sarki fény megpillantására. A Spaceweather.com űr-időjárási portál szerint mindenhol jó eséllyel nézegethetünk a pólusok (a mi esetünkben észak) felé 18-án, sőt 19-én is. (Sajnos az időjárási műholdképek alapján egyelőre nincs sok esélyünk.) Ez azért ritka, mert a Föld mágneses erővonalai által kitérített napanyag általában csak a sarkok környékén képes közelebb kerülni a felszínhez és gerjeszteni a légkört - amelynek következtében létrejön a csodálatos jelenség.

Gif-animáció a január 17-i koronakitörésről. A végén jól láthatók a jelenséget rögzítő űrszonda (SOHO) detektorába becsapódó töltött részecskék nyomai. A felvételek egy ún. koronográffal készültek, ahol a Nap korongját mesterségesen eltakarják, hogy láthatóvá váljon a külső, halvány napkorona.

Gif-animáció a január 17-i napkitörésről. Figyeljük meg a napfoltcsoport feletti hirtelen kifényesedést!

A következő napokban további kitörések várhatók.