Huygens: sikeres leszállás a Titánon

Az eddigi információk szerint a Huygens-űrszonda sikeresen landolt a Titan felszínén, és ezután még legalább két óráig működött. Az első részletes adatok 17 óra után várhatók. Friss információk és részletes háttéranyag a küldetésről.

Friss információk (időpontok közép-európai időben, a földi vétel idejében)

16.30 Technikai értelemben máris óriási a siker

A Huygens közvetlen jelei, az ún. vivőjelek alapján világos, hogy a szonda túlélte a légkörbe való belépés kritikus időszakát, sorra kinyíltak ejtőernyői és lerereszkedett a felszínre, ahol tovább működött. Ez technikai szempontból máris hatalmas teljesítmény.

A remélt tudományos adatokat és képeket a Cassini-űrszonda közvetíti, amelyek első adagja 17.15 körül érkezik a Földre.

16.10 Még mindig van jel!

A repülésirányítók szerint a Huygens vivőjele a landolás után két órával még mindig fogható! Ez nem várt teljesítmény. 15.44-kor a Cassini elfordult a leszállóegységtől, és megkezdte a Földre való ráállást.

14.42 A Huygens jele még mindig fogható!

A repülésirányítók szerint a Huygens vivőjele még mindig fogható (a jelet először a tervezett légköri belépési időpont után kb. 10 perccel észlelték). Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy a szonda leszállt a felszínre - az irányítók szerint 13.45-kor vagy 13.46-kor - és ott is folytatja (illetve folytatta) tevékenységét!

A mindössze egy mobiltelefon adójának teljesítményével sugárzott vivőjelet először egy nagy amerikai rádióteleszkóp (Green Bank, Nyugat-Virginia) követte több mint két órán keresztül, majd egy másik teleszkóp is vette. A jelek elemzésével megállapították, hogy a hat műszer közül legalább egy (Doppler Wind Experiment) működésbe lépett.

A további, immár a Cassini közreműködésével érkező adatok a késő délutáni órákban várhatók, 17.15 körül. Ekkor válik bizonyossá, mit sikerült elvégezni a kis űrszondának, amely - ha jól ítélik meg a vivőjelet - máris óriási teljesítményt nyújtott!

13.40 A Huygens túlélte a belépést!

Az Európai Űrügynökség (ESA) által pénteken 13.30-kor megkezdett sajtótájékoztatón elhangzott: a Titan légkörébe való belépés után mintegy 10 perccel sikerült fogni a Huygens gyenge jelzését, ami azt bizonyítja, hogy a szerkezet túlélte a kritikus manővert. A jel adatokat nem tartalmazott, ezek a késő délutáni órákban várhatók, immár a Cassini-űrszonda közvetítésével.

A küldetés részletes bemutatása (korábbi információk)

A Huygens három héttel ezelőtt, 2004. december 25-én vált külön a Cassini-űrszondától, s mintegy húsznapos magányos utazás után érkezett meg célpontjához. Az Európai Űrügynökség (ESA) által épített szonda január 14-én, közép-európai idő szerint 11.13-kor lép be a Titan légkörébe meglehetősen meredek, 65°-os szögben, mintegy hat kilométer/másodperces (6 km/s) sebességgel.

Ejtőernyője 160 kilométeres magasságban nyílik ki, és a sűrű légkörben való leszállás több mint két órát vesz igénybe. A tiszavirág életű űreszköz legfontosabb méréseit ekkor, a légkörben való ereszkedés során végzi el. Amennyiben szilárd felszínre érkezik, még legfeljebb fél óráig lesz "életképes". A leszállás során adatait a Cassininek küldi, amely ezeket a Földre továbbítja. A rádiójelek 67 perces késéssel érkeznek meg a több mint másfél milliárd kilométeres távolság miatt.

Mivel a Titánt a földinél másfélszer vastagabb, átlátszatlan légkör veszi körül, az óriáshold felszínéről rendkívül keveset tudunk. A Cassini-űrszonda azonban bizonyos hullámhosszakon képes "átlátni" a légrétegeken, s a szakemberek az így készült felvételek alapján jelölték ki a Huygens leszállóhelyét. A légköri áramlásoktól függően azonban a kijelölt leszállási ponthoz képest 3-400 kilométerrel is odébb sodródhat a szerkezet. Ereszkedés közben a leszállóegységen elhelyezett kamera nagy látószögű felvételeket készít a területről.

A Titan több szempontból is rendkívüli égitest. A szakemberek szerint az 5180 kilométeres átmérőjű óriáshold sok szempontból hasonló ahhoz, amilyen az ősi Föld lehetett több mint 4 milliárd évvel ezelőtt. Kutatása ezért értékes információkkal szolgálhat az élet kialakulásnak kezdeti, kevésbé ismert szakaszát illetően, illetve az élet kialakulását megelőző kémiai evolúcióról is.

Amennyiben a Huygens sikerrel jár, a Titan lesz a hatodik olyan égitest a Naprendszerben, amelyre ember alkotta eszköz szállt le.