Titan: hatalmas siker, kis hibával

A Huygens-űrszonda január 14-én leszállt a Szaturnusz Titan nevű holdjának jégvilágába, fantasztikus képeket és igen részletes egyéb adatokat küldve a Földre. Az első három nap eredményeinek összefoglalója.

Az Európai Űrügynökség (ESA) által épített Huygens 2004. december 25-én vált külön a Cassini-űrszondától, s mintegy húsznapos magányos utazás után érkezett meg célpontjához. Január 14-én (pénteken), közép-európai idő szerint 11.13-kor lépett be a Titan légkörébe, meglehetősen meredek, 65°-os szögben, mintegy hat kilométer/másodperces (6 km/s) sebességgel. Az ESA által 13.30-kor megkezdett sajtótájékoztatón elhangzott: a belépés után mintegy 10 perccel sikerült fogni a Huygens mindössze egy mobiltelefon adójának teljesítményével sugárzott vivőjelét, ami bizonyította, hogy a szerkezet túlélte a kritikus manővert.

A sűrű légkörben való leszállás közel 2,5 órát vett igénybe. Legfontosabb méréseit ekkor, az ereszkedés során végezte el a szonda. 14.40 körül az irányítók közölték, hogy a Huygens vivőjele még mindig fogható, ami azt jelentette, hogy épségben leszállt a felszínre - az irányítók szerint 13.45-kor vagy 13.46-kor - és ott is folytatta tevékenységét.

15.44-kor a Cassini elfordult a leszállóegységtől, és megkezdte a Földre való ráállást, de 16 óra után a szonda közvetlen jele még mindig fogható volt. Erre a teljesítményre senki nem számított. Az első adatok 17.20-kor érkeztek meg a Cassiniről a Földre - ekkor vált egyértelművé, amiben néhány órája már komolyan reménykedtünk: a Huygens küldetése az űrkutatás történetének egyik legnagyobb sikere lett!

A 18.26-kor befejeződött sajtótájékoztatón elhangzott: az első ejtőernyő telepítése a tervezett időponthoz képest 15 másodpercen belül zajlott, és a fedélzeti gyorsulásmérő normálisan működött. A szondán belüli hőmérséklet 50 km-es magasságban "kellemes" 25 Celsius-fok volt. Az energiaellátó-rendszer, a számítógépek, a tudományos műszerek mind a vártnak megfelelően működtek. Már ezen a sajtótájékoztatón kiderült azonban, hogy problémák vannak az adattovábbítással, ami végül a képek mintegy felének elvesztéséhez vezetett (lásd később).

A Titan világtérképe és a Huygens landolási helye (NASA JPL/ELTE TTK, Hargitai Henrik szívességéből). A térkép nagyobb változata

Programajánló: A Titan éjszakája
A Huygens-űrszonda leszállásának eseményeit és a Titan kutatásának új eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. ker. Laborc u. 2/c) 2005. január 18-án kedden, este 18 órától. A legfrissebb felvételek mellett derült idő esetén távcsővel is megfigyelhetik a Szaturnuszt és legnagyobb kísérőjét: a Titant, valamint az első negyed utáni Holdat és a Machholz-üstököst. További információk a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.