Szenzációs felfedezés a Marson

Európai kutatók bejelentése szerint a Mars egyenlítőjének közelében egy viszonylag fiatal, befagyott tenger fekszik, közvetlenül a felszín alatt.

Fagyott tenger a Mars egyenlítőjénél?

Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express űrszondája egy éve kering a vörös bolygó körül, és már eddig is számos jelentős felfedezéssel gazdagította ismereteinket. A szonda eredményeivel kapcsolatos első nagy tudományos konferencia ezen a héten zajlik a holland Noordwijk városában, az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban (European Space Research and Technology Centre, ESTEC).

A konferencia eddigi talán legszenzációsabb bejelentése egy geológiai értelemben fiatal víztömeg, illetve az erre utaló felszínformák felfedezése a marsi egyenlítő közelében. Jan-Peter Muller (University College London), a valóban nagyon izgalmas eredménnyel előálló kutatócsoport egyik tagja szerint a felfedezés nem is olyan váratlan: ők már korábban feltételezték, hogy nem csak a sarkvidéki, illetve magasabb szélességű területeken, hanem az egyenlítő környékén is jelentős mennyiségű vízjég maradhatott meg közvetlenül a felszín alatt.

Mindenesetre ez az első eset, hogy ennyire alacsony szélességen találtak egy "befagyott tengert". A kutatók az egyenlítő mentén fekvő Elysium-régió egy 800x900 km-es területének felszínalaktanát vizsgálták a Mars Express nagy felbontású, háromdimenziós képein. A területen megfigyelt alakzatok véleményük szerint a földi Északi-sarkvidék befagyott tengereinek felszínére emlékeztetnek, töredezett-repedezett, jégtáblákhoz és jégfolyamokhoz hasonlító formáikkal.

Sik András geográfus-planetológus (aki a Collegium Budapest Mars Astrobiology Group nevű, az ESA által finanszírozott kutatócsoportjának tagjaként vesz részt a konferencián) elmondta: az ott bemutatott nagy felbontású képeken jól látszott, hogy a területen lévő kráterperemek vagy más magaslatok egyfajta "jégtörő hajóként" működnek. A lassan mozgó jégtömbök ugyanis a kiemelkedések körül feltorlódtak, majd két oldalról megkerülték ezeket a formákat, ám nem olvadtak össze újra. Ezért a kiemelkedések mögött sok hasadék látható.

A kutatók a környező felszíni viszonyok alapján feltételezik, hogy körülbelül 5 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, a felszín alól egy gigászi repedéshálózaton keresztül előtörő áradás sújtotta a vidéket, amelynek víztömege aztán megfagyott. A marsi egyenlítő közelében azonban ennek a vízjégnek el kellett volna szublimálnia (azaz szilárd fázisból "elpárolognia"). Hogy ez nem történt meg, szerintük annak köszönhető, hogy a környéken működő tűzhányókból származó vulkáni hamu és a szél által szállított por a jég felszínére ülepedett, megakadályozva annak szublimációját. Már néhány centiméter vastagságú porréteg is elegendő ehhez.

Amennyiben a fenti elgondolás helyes, és sikerül további megfigyelésekkel megerősíteni, számos izgalmas következtetés merül fel.

• Egyrészt újabb bizonyítékot jelenthet arra, hogy a Mars geológiai értelemben nem teljesen halott bolygó, mert geológiai léptékkel még a közelmúltban is zajlott rajta vulkáni aktivitás.
• Ennél sokkal izgalmasabb, hogy a Marson még néhány millió éve is volt nagy mennyiségű folyékony víz a felszínen vagy annak közvetlen közelében. (Az egykori, több milliárd évvel ezelőtti folyékony felszíni víz jelenlétét az amerikai marsjárók már minden kétséget kizáróan bizonyították.)
• A legizgalmasabb pedig természetesen az, hogy a felfedezés alátámaszthatja az elgondolást: amennyiben a Marson egykor kialakult az élet, akkor volt esélye arra, hogy akár napjainkig fennmaradjon, hiszen a nélkülözhetetlen folyékony víz legalább időszakosan és helyenként előfordul.

A kutatócsoport ezért a területet első számú célpontként javasolja egy következő (és az előzőnél a remények szerint sokkal komplexebb és sikeresebb) leszállóegység célpontjaként, amely az élet nyomait kutathatná. A Space.com űrkutatási hírportál beszámolója szerint további fontos megfigyelés, hogy az ugyancsak a Mars Express által a légkörben felfedezett metán ezen a területen nagyobb koncentrációt mutat - a metán forrása pedig a földi ún. metanogén baktériumokhoz hasonló élőlények működése is lehet (részletesen lásd korábbi cikkünket).

Az eredmény egy másféle érdekessége, hogy a Nature tudományos hetilap embargója ellenére "előre kiszivárgott", valószínűleg a New Scientist korábban, még az embargó előtt megszerzett információi alapján. A Space.com és a BBC News is erre hivatkozva jelentetett meg információkat. A kutatócsoport a konferencián csak a Nature beleegyezésével mutathatott be képeket, de a televíziók nem forgathattak. Ez is jelzi, mekkora jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az eredményeknek, amelyeket részletesen a Nature egyik márciusi száma közöl.

A terület további részletes fényképezése máris kiemelt cél a Mars Express számára. Nem mindennapi eredmény lenne, ha egy rövid időszak alatt változást fedeznének fel a felszíni viszonyokban. Ez ugyanis azt is jelenthetné, hogy a porral borított jég alatt mozgó közeg, azaz folyékony víz vagy valamilyen "sáros latyak" van, amely elmozdítja a rajta úszó jeget - amint azt a Jupiter óriásholdja, az Europa esetében feltételezik. Kérdés, hogy a marsi tenger milyen mély, és hogy a Mars Express képes-e kimutatni ilyen esetleges változásokat.

Simon Tamás