Lassan születő bolygók

Megtalálták a legidősebb csillagkörüli porkorongot, amelyben elméletileg már régóta bolygóknak kellett volna keletkezniük.

Forrás: David A. Aguilar, CfAFantáziarajz az anyagkorongról

A Naprendszeren kívüli bolygók, az exobolygók tanulmányozása napjainkban a csillagászat egyik frontvonala. Ezzel kapcsolatban nem csak a "középkorú" csillagokat vizsgálják, hanem az egészen fiatalokat is. Utóbiakat egy por- és gázkorong övezhet, amelyet protoplanetáris korongnak neveznek. Ebből születnek később a bolygók - tanulmányozásuk így a planéták kialakulásának megértéséhez visz közelebb.

Jelenlegi ismereteink alapján a csillagok körül protoplanetáris korongok az adott csillag születése után maximum néhány millió évig maradnak meg. Ezalatt bolygók keletkeznek bennük, és anyaguk elfogy - de közeli csillagok sugárzása és gravitációs zavarai is szétoszlathatják őket. Idős csillagok körül ezért nem mutatkoznak kiterjedt és nagy tömegű korongok. Az a néhány szerény és kisebb tömegű anyagkorong, amely idős csillagokat övez, már összeállt apró objektumokból, esetleg azok törmelékéből áll, és a Naprendszerben lévő a Kuiper-övhöz hasonlíthat. A korábban talált protoplanetáris korongok közül a legidősebb 10 millió éves volt, ám most ennél több mint kétszer korosabbra akadtak a szakemberek.

Ezúttal egy 25 millió éves csillag körül figyeltek meg anyagkorongot. Ez a kor egy csillagnál még mindig fiatalnak számít, de nem az anyagkorongoknál. A kérdéses korong a Stephenson 34 jelű, a Taurus csillagkép irányában, tőlünk 350 fényévre lévő objektumot övezi. A célpontot Lee Hartmann (CfA) és kollegái a Spitzer űrteleszkóp segítségével vizsgálták. A koronggal kapcsolatos további érdekesség, hogy egy kettőscsillagot vesz körül, ahol a centrumban két vörös törpe kering egymáshoz nagyon közel.

A Spitzer űrteleszkóp megfigyelései alapján a korong belső pereme a párostól 100 millió km-re húzódik, azaz nagyjából olyan messze, mint amilyen távol kering a Vénusz a Naptól. Innen kifelé, közel egymilliárd km-ig sikerült nyomon követni az anyagát, utóbbi majdnem akkora távolság, mint ami a Napot és a Jupitert elválasztja. A szakembereknek egyelőre nincs ötlete rá, hogyan maradt meg ilyen sokáig az anyagkorong a páros körül és miért nem állt össze bolygókká. (Sajnos a bolygók keletkezésének folyamatát ma még nem ismerjük teljesen.) A jelek alapján elég gáz- és poranyag van a korongban ahhoz, hogy abból egy átlagos bolygórendszer képződjön - de az ehhez szükséges folyamat valamiért nem indult meg.