Lehetséges életnyom egy Mars-meteoritban

A Nakhla nevű Mars-meteoritban a repedéseket olyan széntartalmú anyag tölti ki, amely egyes földi kőzetekben talált, biogén eredetűnek tekintett üregkitöltésekre hasonlít.

Forrás: Natural History MuseumA Nakhla meteorit egy darabja

David McKay, Everett Gibson (NASA JSC) és munkatársaik az ősi marsbéli élet lehetőségét vizsgálták egy a bolygóról származó kőzetmintában. Ezúttal nem a híres ALH 84001 jelű meteoritot tanulmányozták - az ezzel kapcsolatos állítások 1996-tól rendszeresen nagy port kavarnak -, elemzésük célpontja a Nakhla nevű kődarab volt.

A Nakhla egy 1,3 milliárd éves meteorit, amelynek kb. 40 töredéke még 1911-ben hullott le az egyiptomi Nakhla területén. A test még magasan a légkörben szétrobbant, és darabjai feltűnő hanghatás keretében záporoztak az égből. A fellelt töredékek súlya 40 és 1803 g között mozgott, összesen mintegy 10 kg-ra becsülik a földet ért anyag mennyiségét. A beszámolók szerint az egyik darab egy kutyát is agyonütött - bár utóbbi hitelessége közel 100 évvel az esemény után nehezen vizsgálható.

Az utóbbi időben több modern műszerrel tanulmányozták a meteorit belső szerkezetét és összetételét. Az így kapott eredményekből számítógépes szimulációval térbeli modellt készítettek a meteorit belsejére. A kődarabban most azonosítottak először barnás-feketés megjelenésű, széntartalmú anyagot, amely a nagyságrendileg mikrométer vastagságú repedéseket tölti ki. A kutatók szerint az anyag nem földi szennyezés, hanem még a Marson keletkezett. Emellett a repedések közelében ún. iddingsitet (MgO*Fe₂O₃*3SiO₂*4H₂O) is azonosítottak, amely a Földön jellegzetesen a vastartalmú olivinásvány vizes környezetben lezajlott mállásával keletkezik.

Mindez önmagában még nem utalt biogén eredetre. A történet akkor vált érdekessé, amikor a képződményeket néhány földi, hasonló mintával vetették össze. Némely idős, a földi óceánfenéken lévő vulkáni kőzet repedésében ugyanis hasonló megjelenésű és szerkezetű anyag található. Martin Fisk (Oregon State University, Corvalis) ezeket az óceánok fenekén keletkezett üveges szerkezetű bazaltokat, illetve a repedéseiket kitöltő széntartalmú anyagot vizsgálta. Az elemzés során DNS-t sikerült azonosítani benne, ami alapján a földi széntartalmú anyag biogén tevékenységgel kapcsolatban keletkezett.

A hasonló megjelenésből kiindulva a fenti szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy a Nakhla meteoriban azonosított széntartalmú anyag korábban a Marson létezett élőlények tevékenysége nyomán maradt vissza. Egykor a kőzet repedéseit folyékony víz járta át, amelyben talán mikroszkopikus élőlények is voltak. Utóbbiak élettevékenységének nyoma lehetne a széntartalmú anyag.

A meteoritban talált vékony repedéseket kitöltő széntartalmú anyag (fotó: McKay et al. 2006)

Ugyanakkor sok szakember szkeptikusan reagált a hírre, mivel egyelőre egyáltalán nem zárható ki, hogy a meteoritban abiogén, azaz élet nélküli folyamatok révén keletkezett a kérdéses anyag. Az eddig felsorakoztatott bizonyítékok érdekesek, de még messze nem elegendőek a biogén eredet melletti döntéshez. A Nakhla meteoritban vizsgált szénizotópok egyébként sajnos nem adtak használható támpontot: a 14-es izotóp, ami a földi élőlényekben mindig megtalálható, eddig nem mutatkozott a Nakhla vizsgálatai során - igaz ebből messzemenő következtetés nem vonható le.

Kereszturi Ákos