Adatbázis a Tejútrendszer múltjának felderítésére

Galaxisunknak csaknem egymillió csillagáról készül spektroszkópiai adatbázis egy nemzetközi program keretében. A szakemberek várakozásai szerint elsősorban abba nyerhetünk bepillantást, hogy Tejútrendszerünk milyen kölcsönhatásokban állt kezdetekben más galaxisokkal.

Forrás: Gibson, CfA, Supercomputing, SwinburneKét galaxis kölcsönhatásának szimulációja, amelynek keretében a csillagok egy része (sárga szín) egy csóvát alkotva kirepül

A Tejútrendszer múltjának felderítésében a kezdetekben kialakult ősi csillagok összetételének és mozgásának vizsgálata nyújt segítséget. A kémiai összetétel és a mozgás együttes statisztikai vizsgálata alapján ugyanis meg lehet határozni, hogy az egyes csillagok valóban a mi csillagvárosunkban keletkeztek-e, avagy más galaxisokkal való kölcsönhatás során ragadtak itt.

Eddig nem állt rendelkezésre olyan átfogó adatbázis, amely kellően nagy számú idős csillagról tartalmazott volna spektroszkópiai adatokat. Ez szükséges ahhoz, hogy a legelemibb információkat, mint például a látóirányunkba eső sebességet (radiális sebességet), kémiai összetételt, felszíni hőmérséklet, nehézségi gyorsulást stb. meg tudjuk határozni.

Ennek a hiányosságnak a pótlását célozta meg egy 2003-ban nemzetközi összefogással indult felmérés, amelynek eddigi eredményei a napokban váltak nyilvánossá. A RAVE (Radial Velocity Experiment) program során spektroszkópiai méréseket végeztek a Nap környezetében lévő csillagokról. Az adatbázis eddig mintegy százezer objektum adatait tartalmazza, amely így a korábbi adatbázisoknál mintegy kétszer nagyobb, és ebben a csillagok spektruma mellett azok fényessége és színe is szerepel. A felmérést az Angol-ausztrál Obszervatórium 1,2 méteres Schmidt-távcsövével végzik, és a tervek szerint 2010-re mintegy egymillió csillagról tartalmaz majd adatokat.

A Schmidt-távcső hatalmas, 6°-os látómezővel bír, amely az égbolt csaknem 150-szer akkora területét fedi le, mint a telihold. A távcsőre szerelt spektrográf egyszerre akár 150 objektum spektrumát is képes felvenni.

A nemzetközi kutatócsoport figyelme elsősorban csillagvárosunk legősibb csillagaira irányul. Ezek akkor keletkeztek, amikor a Tejútrendszer még nagyon fiatal volt, és feltehetően szoros kölcsönhatásban állt más, születőben lévő galaxisokkal. A kémiai összetétel a csillagok korának meghatározásában nyújt támpontot, a sebesség pedig eredetükre utal. A RAVE adatbázisát pontos távolság- és asztrometriai pozíciómérések egészítik ki (ez a csillag sajátmozgását - látóirányunkra merőleges mozgáskomponensét adja meg). Ezzel feltérképezhetővé válik galaxisunk csillagainak teljes térbeli és összetételbeli eloszlása.

Egy galaxis 100 kisebb kísérőgalaxisből történő összeállásának szimulációja (Kép: Paul Harding, Steward Observatory)

Az adatbázist természetesen egyéb vizsgálatokra is fel lehet használni, ám a szakemberek várakozásai szerint elsősorban abba nyerhetünk bepillantást, hogy Tejútrendszerünk milyen kölcsönhatásokban állt kezdetekben más galaxisokkal.

Csengeri Timea