A Holdba csapódott az európai űrszonda

Vágólapra másolva!
Az európai SMART-1 űrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idő szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelően a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos első tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
Vágólapra másolva!

FRISS INFORMÁCIÓK A BECSAPÓDÁSRÓL

A becsapódás óta egyelőre csak egyetlen optikai- és néhány rádióteleszkóptól érkezett sikeres beszámoló. Összeállításunk második felében részletes háttéranyagot olvashatnak a küldetésről.

2006. szeptember 4., 20.00

A becsapódás után tartott sajtótájékoztatón a robbanással kapcsolatos új információ egyelőre nem hangzott el, mindössze néhány földi rádióteleszkóp eredményeit ismertették, amelyek a robbanás előtti utolsó szignált is vették a SMART-1-től. Az ESA vezetői ugyanakkor bemutattak néhány további részletet a korábbi tudományos eredményekből.

A SMART-1 a becsapódás előtti napig folyamatosan közvetítette a mérési adatokat. A becsapódás előtt 4 nappal, azaz augusztus 29-én készült egy sorozatfelvétel, amelyen az AMIE kamera egy földkeltét örökített meg a holdbéli látóhatár felett. Az animáció megtekinthető az ESA honlapján.

Az utolsó keringés során az AMIE kamerával a Hold felszíne felett igen kis magasságban készítettek olyan felvételeket, amelyeken lapos rálátási szöggel örökítették meg a felszíni képződményeket és kísérőnk horizontját. Szintén a program vége felé született eredmények közt említhető a Hold legnagyobb, 2600 km átmérőjű becsapódásos medencéjéről, a Déli-Pólus Aitken-medencéről készült fotómozaik kép.

Forrás: ESA/SPACE-X (SEI)

A Déli-Pólus Aitken-medencéről készült fotómozaik részlete (ESA/SPACE-X (Space Exploration Institute))

2006. szeptember 4., 8.30

A szonda becsapódását sikeresen észlelték a 3,6 m átmérőjű CHFT kanadai-francia-hawaii teleszkóppal. A Mauna Kea 4200 méter magas csúcsán elhelyezett berendezés az optikai és az infravörös tartományban üzemel. Detektoraival szeptember 3-án, magyar idő szerint 7:00 és 8:44 között figyelték a Holdat, és a becsapódáskor egy szerény, egy másodpercnél is rövidebb felvillanást rögzítettek. Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a jelenséget maga a becsapódáskor keletkező hőhatás, avagy az ekkor kiszabaduló maradék hajtóanyag felhője hozta létre.

Forrás: CFHT

A robbanás nyoma a 3,6 méteres kanadai-francia-hawaii teleszkóppal (forrás: CFHT)

Az alábbi képet szintén a kanadai-hawaii-francia teleszkóp készítette a becsapódás helyéről, még másfél perccel az esemény előtt. A feliratok a becsapódás várt helyét, a Lehmann C és a Drebbel D krátert mutatják.

Forrás: Veillet, CFHT

A CFHT teleszkóp előzetes felvétele a becsapódás helyéről