Új exobolygót találtak magyar szakemberek

Magyar-amerikai együttműködés keretében egy Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel.

Forrás: CfA, David A. Aguilar, MCSEFantáziarajz az új exobolygó rendszeréről

A Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) Arizonában és a Hawaii-szigeteken lévő 6 darab kisméretű, de igen nagy égterületet megörökítő automata egységei három éve követik nyomon a fényesebb csillagok fényváltozásait. A kitűnő égboltú helyeken lévő, távolról irányított teleszkópok egyszerre nagyon sok csillag fényváltozását képesek megfigyelni.

Az észlelések során olyan kis mértékű elhalványodásokat keresnek, amelyeket a csillaga előtt átvonuló, úgynevezett fedési exobolygóra utalhatnak. A HAT műszereit Magyarországon tervezte és építette Sári Pál, Papp István és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) Bakos Gaspár (a fejlesztés idején MTA KTM CSKI) vezetésével.

A most felfedezett objektum a Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Cambridge, Egyesült Államok) vezette kutatócsoport első exobolygója, a HAT-P-1b. A planéta egy kb. 450 fényévre, a Lacerta (Gyík) csillagképben lévő kettőscsillag egyik komponense körül kering 4,46 napos periódussal, mintegy 0,055 Csillagászati Egység távolságban, azaz kb. 20-szor közelebb a csillaghoz annál, mint amilyen messze a Föld a Napot körbejárja.

A munkának mind a műszerek tervezése, mind működtetése, mind pedig az általuk nyert eredmények kiértékelése szempontjából sok hazai vonatkozása van. A felfedezésben Kovács Géza (MTA CSKI) is részt vett az általa kifejlesztett tranzitkereső szoftverekkel, illetve a tranzit fotometriai eredményeinek megerősítésére a piszkéstetői 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsövet is felhasználták. A szoftverek fejlesztésében (Pál András, ELTE) és a piszkéstetői adatok feldolgozásában (Sipőcz Brigitta, ELTE) is kivette a részét Magyarország.

Az exobolygó csillaga (HAT, CfA)

A fenti képen balra a különleges rendszer csillaga, az ADS 16402, a HAT 5. egységének felvételén, a 70x70 ívperces látómezőben. Itt még összeolvad a kettőscsillag két komponensének fénye. Jobb oldalt az arizonai F. L. Whipple Obszervatórium 1,2 méteres távcsövével készült CCD képen viszont már jól elkülönül az exobolygó csillaga, az ADS 16402B (kereszttel jelölve) társától (ADS 16402A). A látómező mérete itt is hasonló: 6,8x6,8 ívperc.

Az exobolygók családja napjainkban mintegy 200 tagot számlál, ám a fedési exobolygó osztály - amihez az új planéta is tartozik - csupán 12 égitestből áll. Az ilyen kísérők tanulmányozása sokkal több információt árul el a távoli bolygórendszerről, mint az egyéb módszerek. Többek között meghatározhatóvá válik például a bolygó tömege, mérete, sűrűsége is.

A HAT-P-1b ezekből a szempontokból meglehetősen szokatlan égitest: bár pályaelemei egyértelműen a "forró Jupiterek" alosztályba sorolják (azaz a csillagához szokatlanul közel keringő óriásbolygók közé), az 1,36-szoros jupitersugárhoz mindössze alig több mint fél jupitertömeg tartozik, azaz a planéta sűrűsége csupán negyede a vízének, Bakos Gáspár szavaival: könnyebb, mint egy óriási parafagömb.

Bár a legelsőként talált fedési exobolygó, a HD 209458b is hasonlóan felfúvódott légkörrel bír, a csillagászok ezidáig nem találták meg a magyarázatot ezekre a különleges fizikai tulajdonságokra, a most is megfigyelt rendívül kis sűrűségre.

A felfedezés mutatja, hogy nem csak a Naprendszeren kívüli planéták keresésében, de az őket felismerő műszerek fejlesztésében is fontos szerephez juthat akár egy olyan kis ország is, mint hazánk.

Az MCSE és Székely Péter közleménye alapján