Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója

A Nagy Magellán-felhő eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételből állították össze.

A Nagy Magellán-felhő Tejútrendszerünk egyik kísérőgalaxisa, amely kb. 160 ezer fényévre van tőlünk. Szerkezete sajátos, mivel mind a spirális, mind a szabálytalan galaxisok néhány jellemzőjét magán viseli. Közeli helyzete miatt ideális célpont a galaxisokban zajló folyamatok megfigyelésére.

A Spitzer-űrteleszkópnak közel 600 ezer infravörös felvételét dolgozták fel Karl Gordon (University of Arizona, Stewart Observatory) és kollégái, hogy kísérőgalaxisunknak minél részletesebb felvételét állítsák elő.

A 300 ezer legjobb képből készített mozaikon közel egymillió olyan objektum is megpillantható, amelyeket korábban nem ismertek. A részletesebb elemzésekkel nem csak egy-egy objektum jellemzői ismerhetők meg a korábbiaknál részletesebben, hanem olyan bonyolult összefüggések és kölcsönhatások is vizsgálhatók, mint például a por szerepe a galaxis fejlődésében.

A képen porburokban rejtőző születő csillagok, port kibocsátó idős objektumok és a csillagközi térben kavargó porszemek alkotta felhők egyaránt megfigyelhetők. A kék szín az idősebb csillagokat jelzi, amelyek a galaxis középső, küllő alakú térrésében a leggyakoribbak.

Az ezen kívül látható, kaotikusan elhelyezkedő, igen fényes részekben forró, nagytömegű csillagok találhatók, ahol az általuk felforrósított port vöröses árnyalat mutatja. A kisebb vöröses foltok pedig az idős csillagok körüli porhéjak. A zöldes szín a csillagközi térben lévő poranyagról visszavert sugárzást jelzi.

Közel 300 ezer infravörös felvételből összeállított mozaik a Nagy Magellán-felhő belső részéről. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA/JPL-Caltech/M. Meixner (STScI) & the SAGE Legacy Team)

A mellékelt felvételen a Nagy Magellán-felhő közel harmada látható, amelyen a sok objektum és a poranyag eloszlása a galaxis fejlődéstörténetének rekonstruálásában is segít.

Kereszturi Ákos