Aktív vulkán nyoma a Titanon

A Cassini űrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt működő vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.

Forrás: NASA JPL UAA Titan (háttérben) és az Epimetheus hold (apró fénypont fent) az A-gyűrű és a benne látható sötét Cassini-rés mögött

A Titan légkörében lévő metán forrásának korábban a felszínen feltételezett folyékony szénhidrogén tavakat, tengereket tekintették. Mára kiderült, hogy bár az égitesten mutatkoznak kiszáradt folyókra és tavakra emlékeztető nyomok, napjainkban csak a magas szélességű, sarkvidéki területein létezhetnek tavak. A légköri metán másik forrása a vulkáni aktivitás lehet, bár működő vulkánok  nyomára sem akadtak eddig a holdon.

Nemrég azonban egy meglepően világos foltot azonosítottak a Titan felszínén, amely egyben a legfényesebb terület az égitesten. A kutatók szerint ez akár fiatal vulkáni terület is lehet, de a működéséhez kapcsolódó változásoknak nem akadtak a nyomára - egészen mostanáig.

A közel 400 km-es foltot a VIMS spektrométer még 2004 júliusában azonosította a kiterjedt Xanadu-régió közelében. A később készült megfigyelések utólagos, részletes elemzése kimutatta, hogy a világos folt fényességében és területében is változott az idők során. 2005 márciusára a felfedezésekor mértnél kétszer lett fényesebb, és területe 70 ezerről kb. 140 ezer négyzetkilométerre nőtt. 2005 novemberére a korábbi szintre halványodott vissza, majd decemberben ismét felfényesedett, azóta pedig megint halványodik.

A megfigyelések alapján elképzelhető, hogy a fényesedés és a területi növekedés egy vulkánkitörés eredménye. Ugyanakkor az alternatív teóriákat sem lehet egyértelműen kizárni. Eszerint felhő is létrehozhatja a foltot, például egy kiemelkedés felett, ahol a szelek által tartós felemelkedésre kényszerített gázokban zajlik felhőképződés.

Ebben az esetben azonban elméletileg órás időskálájú változásokat is látnunk kellene, ilyenek azonban nem mutatkoznak - emellett a folt színe sem hasonlít a máshol mutatkozó felhőkére. Egyelőre azt sem lehet kizárni, hogy a régió feletti ködtakaró változása eredményezi a felszíni folt látszólagos eltéréseit, vagy hogy akár maga a világos folt a fényes ködtakaró.

A fényes folt a Cassini-szonda felvételén (NASA, JPL, University of Arizona)

A területen lezajló komoly változásokra a fényesedéssel párhuzamosan a színkép jellemzőinek erős átalakulása is utal. Ugyanakkor a folt területén mért hőmérséklet eddig szinte mindig 94 K körül alakult, pedig egy kitöréssel kapcsolatos akár 10-20 K-es melegedést is sikerült volna kimutatni. A helyzet tehát bizonytalan, de eddig ez a legjobb jelölt a Titanon zajló feltételezett vulkáni tevékenységre.

Kereszturi Ákos