Veszélyes leszállóhely a Marson

2006.11.30. 9:52

A következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.

A Phoenix nevű leszállóegység a tervek szerint 2007 augusztusában indul a Földről. Küldetésének célja, hogy a vörös bolygó sarkvidéki területén a felszín közelében, kis mélységben vizsgálja a marsi talajt. Olyan fizikai és kémiai jellemzőket tanulmányoz, amelyek segíthetnek a nagy kérdés megválaszolásában: lehet-e ma avagy lehetett-e régebben élet a vörös bolygón?

A Phoenix számára öt potenciális leszállóhelyet jelöltek ki az északi szélesség 65. és 72. foka közötti zónában. Ezeket a területeket ún. poligonális repedések borítják, amelyeket földi analógiai alapján vízjég váltakozó megfagyása és elolvadása alakíthatott ki. Egy ilyen vidéken elméletileg porral, illetve kőzettörmelékkel kevert jég borítja a felszínt. Ebben az anyagban egyrészt könnyebb fúrni, mint tiszta jégben, és nagyobb az esély arra is, hogy életre utaló nyomokat találjanak. A szonda mintavevője kb. fél méterrel képes a felszín alá hatolni.

A bolygóhoz nemrég megérkezett Mars Reconnaisance Orbiter 2006. november 7-e óta közel 50 felvételt készített a potenciális leszállóhelyekről. A korábbi fotók alapján kijelölt B jelű leszállóhelyet a HiRISE kamerával minden eddiginél részletesebben is szemügyre vették. Ennek a detektornak a felbontása többszörösen meghaladja a közelmúltban "elvesztett" MGS képességeit.

Az új felvételek alapján az eredetileg kijelölt leszállóhely nem tűnik veszélytelennek, mivel viszonylag sok szikla borítja. Főleg méteres, illetve annál nagyobb tömbök mutatkoztak a képeken. Ezek komoly problémát okozhatnak a leszállásnál, de még harmadekkora kődarabok is veszélyesek lehetnek.

Az egyes sziklák kerekded alakzatok körül koncentrálódnak, amelyek formáját a felszínközeli jéggel kapcsolatos folyamatok átalakították. Az ilyen kőzettömbök nem csupán a leszálláskor, hanem utána is okozhatnak gondot: ha a landolásnál éppen nem lenne probléma az egyenetlen terep, a napelemek nyitásánál az lehet.

A landolás lehetséges pozícióit az ún. leszállási ellipszissel közelítik a tervezés fázisában. Ez az a zóna, amelyen belül gyakorlatilag bárhol, de legnagyobb valószínűséggel annak belső részén landol az űreszköz. A Phoenix esetében ez az ellipszis 120x20 km-es, tehát igen kiterjedt vidéken kell jó lehetőség a biztonságos landolásra.

Forrás: NASA JPL

A B jelű leszállóhely területén mutatkozó, közel méteres sziklák az MRO felvételén (NASA, JPL)

Az öt kijelölt lehetséges leszállóhely hasonlóan sík vidék, de egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy melyik a legkevésbé veszélyes. A továbbiakban részletesen átvizsgálják mindegyiket, tehát az MRO új kamerájának sok dolga lesz a közeljövőben.

A Phoenix-szonda egy DVD-t is visz magával, rajta többek között Carl Sagan, Isaac Asimov, Ray Bradbury és Arthur C. Clarke néhány idézetével, valamint az érdeklődők nevével. A DVD-re 2007. február 1-ig bárki feliratkozhat az alábbi címen: http://planetary.org/special/fromearth/phoenix.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK