Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról

A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos előadássorozat kezdődik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.

A Nap és a Föld közötti fizikai kapcsolatokat, azon belül is az ún. koronakitörések jellemzőit vizsgálják a nemrég startolt STEREO-űrszondapárossal. Ez a két szonda bolygónkkal azonos pályán, a Föld előtt, illetve mögött haladva figyeli csillagunkat, és képes a Napból kiáramló anyag térbeli viselkedését tanulmányozni.

2007. január 25-26. között egy nagy koronakitörést rögzített a két űreszköz. Az esemény jellemzőit a két eltérő helyről készült mérések alapján pontosan tudták rekonstruálni. Ez volt az első alkalom, amikor sikerült egy koronakitörést a keletkezésétől a kirobbanáson keresztül a távolodás fázisáig folyamatosan megfigyelni. A kidobódott részecskefelhő legalább 1200 km/s sebességgel indult, majd később némileg lassult. A sikeres megfigyelések egyik "mellékterméke" a McNaught-üstökös csóvájának megörökítése volt.

A koronakitörések megismerésében komoly előrelépést hozhat a STEREO, a nagyenergiájú jelenség sok jellemzőjéről ugyanis alig van ismeretünk. A részecskefelhők térbeli viselkedésének tanulmányozása közelebb vihet bennünket annak megállapításához, hogy a felhők útjuk során hol és miként lassulnak le jelentősen.

Az alábbiakban a STEREO első felvétele látható, amelyen egy koronakitörés mutatkozik (a fotót még 2006. december 9-én rögzítette a SECCHI/Cor2 detektor). A Nap képét bal odalon a koronagrágf központi eleme takarta ki, hogy az érzékelőre ne jusson túl erős sugárzás. Központi csillagunk méretét a fehér gyűrű jelzi. Maga a kilövellt anyagtömeg jobbra látható, melynek elvégződése enyhén megcsavarodott - feltehetőleg a benne lévő mágneses tér következtében.

A 2006. december 9-én rögzített koronakitörés képe (NASA)

A két STEREO-szonda tökéletes állapotban van, üzemelésük a tervek szerint halad. A hivatalosan három év élettartamúra tervezett program jelenlegi fázisában a szondák üzemanyagtartályában lévő hajtóanyag akár egy évtizedre is elegendő, amellyel rendszeresen pontosítani képesek a pozíciójukat. Szintén az űr-időjárás előrejelzés terén tevékenykednek a nemrég startolt THEMIS-műholdak.

Mint arról múlt cikkünkben beszámoltunk, 2007 és 2008 is Nemzetközi Heliofizikai Év lesz. Nemcsak szakmai konferenciákat rendeznek és összehangolt megfigyeléseket végeznek, hanem a nagyközönség is részesül az új ismeretekből előadások és egyéb rendezvények keretében.

A Nap-Föld kapcsolatok legújabb eredményeiről a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. kerület, Laborc u. 2/C) egyhónapos előadássorozat kezdődik kedden. A Heliofizika Hónapjának programja:

• Március 6.: A Nap működése, ahogyan ma látjuk (Forgácsné Dr. Dajka Emese, ELTE Csillagászati Tanszék)
• Március 13.: Napfoltok és naptevékenység (Dr. Kálmán Béla, MTA CSKI Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen)
• Március 20.: Napszél és űridőjárás (Dr. Kecskeméty Károly, MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet)
• Március 27.: A Nap hatása a magnetoszférára és a légkörre (Dr. Illés Erzsébet, MTA KTM CSKI)

Az előadások az interneten, a Polaris TV élő adásának keretében is nyomon követhetők, valamint utólag letölthetők. A rendezvény támogatói:

Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata
Óbudai Művelődési Központ

Kereszturi Ákos