Film a legfurcsább napfogyatkozásról

A STEREO-B űrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földről senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap előtt.

Fantáziarajz: a STEREO-A és -B Föld körüli pályán a start után

Mint arról elmúlt cikkeinkben beszámoltunk, a Nemzetközi Heliofizikai Év keretében több új űrszondarendszer, így a két tagból álló STEREO és az öt tagot számláló THEMIS flotilla kezdte meg működését. 2007. február 25-én a STEREO-B az extrém ultraibolya tartományban megörökítette központi csillagunkat, hogy műszereit pontosan kalibrálhassa.

A kalibrációhoz praktikus, ha egy fényes objektum és egy teljesen sötét célpont együtt van a látómezőben. Így esett a választás egy sajátos napfogyatkozásra, amikor a Hold az űreszközről nézve elvonult csillagunk előtt. A CCD-detektoron a sugárzó napkorong előtt éles fekete sziluettel rajzolódott ki a Hold árnyékos oldala, pontosabban az általa kitakart sötét terület a Nap előtt.

A szerencsés térbeli helyzet nem véletlen eredménye: még tavaly decemberben úgy változtattak a STEREO-B pályáján, hogy megfelelő helyzet adódjon a megfigyelésre. A szonda a Földhöz hasonló pályán kering a Nap körül, de bolygónkhoz képest lemaradva (több mint egymillió kilométerrel mögöttünk halad). Ebből a helyzetből sikerült a lenti képet megörökítenie. Az átvonulásról mozgóképet is megtekinthet, ezen az oldalon.

Mivel a felvétel készítésekor a szonda 4,4-szer messzebb volt a Holdtól, mint a Hold általában a Földtől, ezért kísérőnk 4,4-szer kisebbnek is mutatkozott, mint bolygónkról egy "hagyományos" napfogyatkozás alkalmával. A napkorong fényes területei a napfelszín feletti kromoszféra forró tartományait jelzik, amelyeket az extrém ultraibolya tartományban az ionizált vas és a hélium négy hullámsávjában rögzítettek. A furcsa fogyatkozás megjelenése részben a Vénusz átvonulásra is emlékeztet. Emellett sok exobolygó-rendszerben állhat elő hasonló látvány, amikor a csillaghoz közeli óriásbolygó kitakarja a fénylő égitest egy részét.

Az eddigi mérések alapján a detektorok a vártnak megfelelően üzemelnek. Ha minden a terveknek megfelelően halad, az első részletes napmegfigyelés (egy koronakitörés térbeli mozgásáról) április során várható. Hazai szempontból kiemelten fontos, hogy kutatóink részt vesznek a STEREO műholdpáros által végzett munkában. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete elsősorban a kibocsátott részecskék mozgásának modellezésébe, valamint az IMPACT nevű detektor adatainak feldolgozásába kapcsolódik be.

A STEREO-B űrszonda felvétele a Napról az extrém ultraibolya tartományban, előtérben a Holddal (NASA JHU APL)

A Nemzetközi Heliofizikai Év alatt zajló tevékenységet hazánkban a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete részéről Dr. Kecskeméty Károly koordinálja. A témakörhöz kapcsolódik a Polaris Csillagvizsgálóban (III. kerület Laborc u. 2/c) megrendezett Heliofizikai Hónap nevű előadássorozat, amelynek keretében keddenként 18 órai kezdéssel hallhatók áttekintések a legújabb eredményekről. Az előadásokat az interneten a Polaris TV segítségével élőben is követhetik az érdeklődők.

Kereszturi Ákos