Mit jelent a hazai űrkutatásnak az első magyar űrturista?

Simonyi Károly közelgő űrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai űrtevékenység eredményeiről ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több űrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan műszert készítettek, amelyek jelenleg is különböző űrszondákon repülnek. Az első magyar űrturista indulása kapcsán Dr. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.

Dr. Both Előd

Segít-e a hazai űrkutatásnak Simonyi űrrepülése?

Simonyi űrrepülése annyiban segít a magyar űrkutatásnak, hogy egy időre ráirányítja a közvélemény figyelmét a hazai űrtevékenységre. Ebben az is közrejátszik, hogy a Pille nevű műszer segítségével Simonyi egy magyar vonatkozású kísérletsorozatot is elvégez a világűrben.

Vannak-e hazai oktatási vonatkozásai a repülésnek?

Igen, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a Természet Világa Szerkesztősége és a Magyar Asztronautikai Társaság közös akciójaként megpróbálunk élő rádiókapcsolatot létesíteni a Nemzetközi Űrállomással egyik alkalommal, amikor az Simonyival a fedélzetén Európa fölött repül el. Ennek során - ha sikerül megteremteni az összeköttetést - a Puskás Technikum tanulói és a Természet Világa korábbi diákpályázatain eredményesen szereplő középiskolások tehetnek fel néhány kérdést Simonyinak.

Látható-e Magyarországról a Nemzetközi Űrállomás, amint Simonyival a fedélzetén elrepül Magyarország fölött?

Simonyi startja előtt, április 6-áig többször is elrepül tágabb környékünk fölött az ISS, de ezek a vonulások a hajnali órákban figyelhetők meg. Április 9-étől kezdődően a látható vonulások átcsúsznak a kora esti órákra. Sajnos az alkonyi szürkület, illetve a Föld árnyéka meglehetősen korlátozza az ISS láthatóságát.

Egyelőre legkedvezőbbnek az április 10-i, esti vonulás tűnik. Az ISS akkor válik láthatóvá a déli-délnyugati égbolton, amikor Korzika északi partja fölött repül el, 21 óra 27 perckor. Sajnos bő egy perc múlva, az Adriai-tenger fölött belép a Föld árnyékába. Ezután elrepül az Isztriai-félsziget, majd Magyarország fölött, de ekkor már a Föld árnyékában halad, így nem láthatjuk. Hazánk fölött nagyjából a Nagykanizsa - Balaton déli partja - Ráckeve - Nyíregyháza vonal fölött halad el 21:29 és 21:31 között, de sajnos ekkor sem láthatjuk az űrállomást, legfeljebb gondolhatunk arra, hogy éppen fölöttünk repül el a második magyar űrutazó.

A repülés után lesz-e lehetősége a hazai közönségnek Simonyival az utazásról "beszélgetnie"?

Egyelőre nincs rögzítve a végső program. Ha repülése után Magyarországra látogat, akkor találkozik a hazai űrkutató szakma képviselőivel. Amennyiben sikerül megszervezni egy ilyen találkozót, arra természetesen a sajtó munkatársait is meghívjuk, így az újságírókon keresztül bárki találkozhat Simonyival.

Hazánk számára a következő nagy lépés az lenne, ha sok környező államhoz hasonlóan csatlakozna az Európai Űrügynökséghez, az ESA-hoz. Milyen esélyeink vannak a csatlakozásra a közeljövőben?

Magyarország számára minden lehetőség adott, hogy belátható időn belül az Európai Űrügynökség teljes jogú vagy társult tagja legyen. Erről már hivatalos információcsere történt az ESA vezetőjével. Az ESA örömmel fogadná hazánk csatlakozását, Magyarországot alkalmasnak tartják az ESA-tagságra. Várhatóan a jövő hónapban megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Ezek során fog pontosan kiderülni, milyen kötelezettségekkel jár a tagság, illetve mekkora tagdíjat kell majd fizetnünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a befizetett tagdíj legnagyobb része ipari és kutatási szerződések formájában visszajön az országba. Ezt követően már "csak" a politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy a magyar űriparban tevékeny cégek és az űrkutatók megkapják az ESA tagsággal járó lehetőségeket, és az űrkutatók európai közösségének teljes jogú tagjai lehessenek.