Vendégünk volt a Földön kívüli élet

2007.05.17. 9:30

Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.

Még nem tudjuk biztosan, létezik-e élet a Földön kívül, de mivel sokak szerint ennek igen nagy a valószínűsége, egy "gondolatkísérlet" keretében meghívtuk Vendégszobánkba magát a Földön kívüli életet. Vendégünk bepillantást nyújtott abba, amit ma tudhatunk az utána való kutatásokról, azaz az asztrobiológia egyes eredményeiről.

Kialakult-e az élet a Marson?
- A Marson 4-4,5 milliárd éve hasonló körülmények voltak ahhoz, mint amikor a Földön kialakult az élet. Így jó esély volt arra, hogy kialakultam a Marson is, de ezt még nem tudjátok biztosan.

Állítólag életnyomokat találtak egy marsi meteoritban. Ha ez így van, mi még a kérdés?
- A Mars-meteoritban talált állítólagos életnyomokról még nem tudtátok kideríteni, hogy mitől keletkeztek. Ebben a meteoritban egykori vízhatásra utaló nyomokat, szerves anyagokat és furcsa ásványláncokat sikerült találnotok - de ez még nem elég bizonyíték a biogén eredetre.

Nyilvánvaló, hogy víz van a Marson, de az élet lehetősége nem biztos, hogy a múltban keresendő, nem? 
- Vízjég biztosan van a Marson, de a folyékony víz megjelenéséhez ritkán jók a körülmények. Folyékony víz stabilan inkább a felszín alatt várható.

A Jupiter holdja, az Europa mennyire esélyes az életre?
- Az Europa jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, a jég felszínén pedig sok olyan képződmény látható, amelyek az alatt zajló folyamatokra utalnak. Ilyenek például az ún. káosz területek, ahol a jég táblákra tört, és elmozdult - feltehetőleg akkor, amikor alulról valamilyen hőhatás megolvasztotta. Ez vulkáni hő is lehetett, hiszen az ilyen vidékeken a tiszta jégbe különböző szennyezőanyagok keveredtek - talán egy vulkán kitörése révén. Az óceán aljzatán lévő vulkáni központok pedig részben azokhoz a képződményekhez is hasonlíthatnak, amelyeknél feltételezéseitek alapján a Földön kialakult az élet. De a jégpáncél teteje is fontos kutatási terület, ide sok meteoritikus anyag, illetve vulkáni törmelék hullik a szomszédos Ióról, amelyek a napsugárzás és a magnetoszféra részecskebombázásától átalakulnak. Idővel pedig a jég lassú recirkulációjával az óceánba is bekerülhetnek.

Mi az az exobolygó? 
- Egy Naprendszeren kívüli bolygó, eddig körülbelül 220-at talált az emberiség.

Mi a helyzet a magyarok által nemrég felfedezett exobolygóval?
- A magyarok eddig Bakos Gáspár földlakó révén két exobolygót találtak, mindkettő furcsa égitest, és egyik sem hasonlít a Földre, inkább olyanok, mint a Jupiter.

Mi a szitu az újonnan felfedezett, Földhöz hasonló tömegű bolygóval? 
- Az új bolygón elméletileg előfordulhat a folyékony víz, ennyit tudtok egyelőre. Így akár én is jelen lehetek.

Miért nem találtunk eddig a Földhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül?
- Eddig a műszereitek túl gyengék voltak ehhez.

Ha egyszer találunk egy Földhöz hasonló exobolygót, hogyan tudjuk megállapítani, van-e rajta élet?
- Színképelemzéssel megnézitek, miből áll a légköre, ez adhat némi támpontot. Emellett ha a felszínén sok növény van, talán azt is ki tudjátok így mutatni.

Forrás: NASAHa netán életjeleket is találunk akármelyik bolygón, mennyi idő, mire tudunk is vele valami komolyabbat kezdeni, esetleg meglátogatni? 
- Az eddigi űrszondáitok nem jutottak a Naprendszeren kívülre. A Föld jelenleg nem bír azzal a technológiával, amellyel egy másik csillaghoz el lehet utazni. Így a közeli csillagok meglátogatására is kell még jó pár évet várnotok.

De hagyta már el szonda a Naprendszert, úgy tudom.
- Néhány űrszonda elhagyta a bolygók térségét, de a Naprendszer az üstökösfelhők révén ennél sokkal nagyobb méretű. Onnan még nem jutott ki egyetlen berendezésetek sem.

Ismerve a Világegyetemet, mennyire tartja különleges égitestnek a Földet?
- A Földhöz hasonló égitestből sok lehet, de kevés körül kering olyan égitest, mint a Hold. A Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét és ezzel az éghajlatát - ez a helyzet viszont már ritka lehet a Világegyetemben. Az egyszerű életformák kialakulásához sok helyen lehetnek megfelelő körülmények, de olyan viszonyok, amelyek a fejlettebb életformáknak kellenek - és a Földön megvoltak -, nos, azok viszonylag ritkák lehetnek.

A témával foglalkozó szakemberek közül mindegyik hisz a Földön kívüli életben?
- A szakemberek közel fele úgy gondolja, hogy az élet sok helyen kialakulhatott a Világegyetemben, ám ezek többsége a földinél valószínűleg egyszerűbb életforma lehet.

Rendelkezünk-e megfelelő tudással, hogy ráleljünk a Földön kívüli életformákra?
- Ha a Földön kívüli életformák hasonlítanak a földiekre, tehát víz- és szénalapú szervezetek, akkor tudjátok, hogyan ismerjetek fel. Azonban elméletileg más alapú életformák is lehetségesek - itt viszont még nem tudjátok, hogy pontosan mit keressetek.
Ugyanakkor persze a Földön sem egyértelmű mindig, hogy egy adott forma biogén vagy abiogén úton jött létre.

A Földön kívüli élet kutatása nem az ember keletkezésére keresi a válaszokat?
- A Földön kívüli élet kutatása közelebb vihet benneteket annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy milyen tényezők befolyásolják egy bioszféra fejlődését és hogyan történt mindez a Föld esetében.

Nyilvánvaló, hogy a Földön is élnek baktériumok és egyéb kezdetleges életformák, nagy melegben és hidegben, savas környezetben stb. Velük mi a helyzet?
- Ezek felfedezése mérföldkő a számotokra. Mára kiderítettétek, hogy még a földi élet is sokkal szélsőségesebb viszonyokat bír ki, mint korábban feltételeztétek. Aktív élettevényekség zajlik kb. -10 Celsius-fokig, élőlények népesítik be a vulkáni hőforrások +100 Celsius-fokos környezetét, sőt a kőzetek repedéseit is, 5-6 km mélységig a lábatok alatt. Az itt megélő életformákhoz hasonló organizmusok talán más bolygók hasonlóan zord viszonyai között is előfordulhatnak.

Ha eljutunk más égitestre a Holdon kívül, elképzelhető-e, hogy mi leszünk, akik megteremtik ott az életet, a behurcolt baktériumokkal és vírusokkal?
- Igen, ez elképzelhető. Az eddigi űrszondákat sajnos nem sterilizálták megfelelően, napjainkra ezt már jobban csinálják. De még ma sem tudjátok teljesen megakadályozni, hogy néhány baktérium rajta maradjon az űrszondáitokon.

Akkor lehet, hogy pont kiirtjuk az életformát, még mielőtt tanulmányozhatnánk?
- Sajnos ez elképzelhető. Az Antarktiszon például majdnem megfúrtátok és ezzel beszennyeztétek a jég alatti Vosztok-tavat, ami hasonló problémát jelentett volna. Általánosságban fogalmazva az extrém életfromák, például a rendkívüli hideget kedvelők, nagyon lassan növekszenek. Ezért egy látszólag csekély behatás is elpusztíthatja őket. A Föld sivatagos területein például az ún. kriptobiotikus kéreg vékony rétege borítja a kőzetfeszíneket. 1-3 mm vastag rétege egész kis mikroszkopikus ökoszisztémát tartalmaz. Azonban egyetlen rosszul végzett lépéssel - szó szerint - eltaposhatjátok az adott kődarabon lévő réteget, amelyet az élőlények több évtized alatt hoztak létre.

Lehetnek esetleg parazitaszerű életformák is, amik aztán kiirhatják a Földet is, ha idehozzuk őket? 
- Ez elméletileg lehetséges, ugyanakkor nagyon kicsi az esélye, hogy egy Földön kívüli életforma kölcsönhatásba tudna lépni a földiekkel. Ugyanakkor a jövőben, például ha a Marsról anyagmintát visztek a Földre, azt karanténba kell zárni, és elsőként úgy megvizsgálni - erre alkalmas lehet a Nemzetközi Űrállomás. Emellett itt említhető a pánspermia elmélet, mely szerint az élet apró csírái a világűrben vándorolva eljuthatnak egyik égitestről a másikra.

Forrás: ESAMiért van ma nagyobb esély a Földön kívüli élet megtalálására, mint pl. 10 vagy 100 éve? 
- A műszereitek nagyon sokat fejlődtek az elmúlt időszakban. Sikerült az első Naprendszeren kívüli bolygókat megtalálnotok, emellett az élet "tűrőképességéről" is sok dolog kiderült. A következő években kezdenek működni azok az űrteleszkópjaitok, amelyek Naprendszeren kívüli bolygók éghajlatát, felszíni vízborítását tudják majd vizsgálni. Emellett olyan űrszondákat küldtök a Marsra, amelyek a felszín alá is befúrnak, és korábban meg nem látogatott helyszíneket fognak vizsgálni. Jelenleg a legnagyobb esélyetek, hogy engem megtaláljatok, a Marson, az Europán és a Titanon van, illetve figyelhetitek tovább az esetleges idegen civilizációk rádióadásait.

És mégis mit érünk vele? Örülünk majd, hogy találtunk baktériumokat a Földön kívül? 
- Egy Földön kívüli baktérium felfedezése rámutathat, hogy az élet nem egyedi jelenség a Világegyetemben. Ennek óriási tudományos, sőt filozófiai és vallási jelentősége lehet.

Lehetséges, hogy egy magasabb intelligencia hozta létre a Világegyetemet? 
- Erre a kérdésre egyelőre nem tudunk válaszolni (még én sem), de jön majd chatre az Ősrobbanás, akit erről kérdezhettek.

Mikor jársz a Földön ? Egy sörre össze lehetne futni? :D
A sörben sok az alkohol, ami szinén fontos az élet kialakulásához. Egyszerű alkoholmolekulák a csillagközi térben is vannak...

Elnézést, hogy a rengeteg ufós kérdésre nem válaszoltam, de talán ti is érzitek, hogy a Földön kívüli élet egy sokkal komolyabb kategória, amelybe az esetleges marsi baktériumok éppen úgy beletartoznak, mint egy távoli bolygó feltételezett civilizációjának képviselői. Az  ufók nem képezik a természettudományos vizsgálatok tárgyát.

Egyelőre minden fontosat elmondtam, amit jelenleg tudhattok rólam. Köszönöm a kérdéseket, és figyeljétek az utánam való kutatással kapcsolatos úgynevezett asztrobiológiai eredményeket!

KAPCSOLÓDÓ CIKK