A Vénusz légköri örvényei

Hatalmas, részben buborékokra emlékeztető konvektív felhőket figyeltek meg a Vénusz egyenlítői vidékén.

Fantáziarajz a bolygó körül keringő Venus Express-szondáról (ESA)

Az európai Venus Express-szonda fő feladata a bolygó légköri folyamatainak megfigyelése és az erős üvegházhatásnak, valamint az ún. szuperrotáció jelenségének felmérése. A szuperrotáció keretében a légkör magasabb tartományai négy nap alatt megkerülik a Vénuszt, míg magának a bolygónak a tengelyforgási ideje sokkal hosszabb: 243 földi napig tart egy fordulata.

A Venus Express VIRTIS nevű detektora az ultraibolya, a látható és az infravörös tartományban üzemelő térképező spektrométer. A megfelelő hullámhosszak révén a bolygó légkörének eltérő magasságú rétegeit tudja megfigyelni, segítségével tehát az optikai tartományban átlátszatlan atmoszféra mélyebb tartományaiba is bepillanthatunk, és függőleges irányban zajló folyamatokról is képet alkothatunk. A detektor nappal és éjszaka egyaránt végez megfigyeléseket.

Az eddig elemzett észlelesések alapján az egyenlítő környékén szabálytalan megjelenésű a felhőzet, és buborékszerű örvények figyelhetők meg benne. Ebben a régióban a gyors szuperrotáció gyakran kerülhet összeütközésbe a helyi turbulenciákkal - amelyek részben az alacsony szélességen jellemző erős besugárzástól támadnak. Itt ugyanis a legerősebb a napfény fűtőhatása és ettől emelkedő légtömegek támadnak, létrehozva a megfigyelt összetett szerkezetet.

További érdekesség, hogy az éjszakai oldalon is sikerült hasonló felhőmintázatot azonosítani - pedig ott már nincs beeső napfény, ami konvektív felhőket hozna létre. Talán a nappal kialakult örvények maradnak meg ilyen tartósan - esetleg más, eddig ismeretlen folyamattal van dolgunk.

Az alacsony szélességek "buborékos" és örvényes megjelenésével ellentétben közepes szélességeken a felsőlégköri szuperrotáció szélirányával párhuzamos, sávos felhőalakzatok mutatkoznak, amelyekben a szél néhol a 400 km/h sebességet is eléri. A sarkvidéki területeken ismét kaotikus kinézetűek a felhők, és fokozatosan olvadnak be a sarkvidéki örvényrendszerbe.

Éjszakai infravörös felvétel 1,7 mikrométeres hullámhosszon a déli féltekén lévő sarkvidéki felhőzetről. A balra lent, a pólus közelében lévő világosabb terület a légkör mélyebb és ezért melegebb rétegeit mutatja (ESA)

Régóta tisztázatlan kérdés, hogy a légkör folyamatait mennyire befolyásolják a felszínformák. A sűrű, nagytömegű légkör miatt a Vénuszon a kutatók nem várták, hogy a felszínformák érezhetően befolyásolják az atmoszféra magasabb tartományait. Ennek ellenére a VIRTIS detektorral az egyenlítő térségében lévő, a környezetéből kb. 4 km magasra kiemelkedő Alfa-régió felett sikerült olyan turbulenciákat megfigyelni, amelyek talán egy-egy kiemelkedő felszínforma hatására keletkeztek.

Kereszturi Ákos