Magyarországon jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma

Magyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma. Ez lesz hazánk első olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerű jogi szabályozást vezetnek be. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsőre gondolnánk. Az alábbiakban ezek áttekintése olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület és Kolláth Zoltán munkái alapján.

Európa fényszennyezettségi térképe: a legtöbb fényt természetesen a nagyvárosok bocsátják ki (piros szín)

Hivatalos meghatározás szerint a fényszennyezés a fényhasználatnak azt a formáját jelenti, amelynek keretében a mesterséges fény egy része értelmetlenül, hasznosítás nélkül távozik az égbolt felé. Ez a leglátványosabb a gömblámpáknál, ahol lefelé néha kevesebb fény jut, mint az égbolt irányába. A problémát a hagyományos lámpák esetében igen egyszerűen lehetne korrigálni, a búrák alakjának és elhelyezésének megváltoztatásával. Ettől csökkenne az oldalt és ferdén felfelé szóródó fény mennyisége, és azonos fényszint eléréséhez kevesebb energia is elegendő lenne.

Ugyanakkor vannak kifejezetten az égboltra irányuló fényforrások is. Ezek kisebb része szerencsétlenül megtervezett épületkivilágítás, ahol az adott település lakói gyakran a ráfordított összeg felét dobják ki feleslegesen, mivel a kibocsátott fénynek csak egyrésze "találja el" a megcélzott épületet, műemléket. Még károsabbak az ún. diszkólámpák, amelyeknél fényszórók pásztázzák az égboltot. Ám a legrosszabbak talán a nagy bevásárlóközpontok kültéri lámpái, amelyek a fény nagyobb részét rossz irányba bocsátják ki.

Helytelenül (fent) és helyesen (lent) megtervezett világítótestek fénykibocsátásának sematikus ábrája (IDA, MCSE).

A látvány elvesztése

A fényszennyezésre elsőként a csillagászok hívták fel a figyelmet, mivel a rosszul megtervezett világítótestek miatt valóban sok fény szóródik az égbolt felé. Ez a fény a légkörben lebegő páráról, porról visszaverődik, ami világossá teszi az eget. Emiatt ma már alig látni csillagokat a városokból. A csillagászokat ez nem csak azért zavarja, mert a távoli égitesteket nehezebben tudják megfigyelni. A fő problémát abban látják, hogy a mindennapok embere a csillagos ég látványa nélkül nő fel.

Az égbolt ugyanúgy része természeti környezetünknek, mint a hegyek, erdők és folyók látványa. Zavaró fényektől mentes égbolton egy átlagos estén szabad szemmel 4000-7000 csillag látható, a Tejút sávjában pedig látványosan rajzolódnak ki a sötét porködök és molekulafelhők. Kedvező körülmények között távcső nélkül is megpillanthatjuk galaktikus szomszédunkat, az Androméda-ködöt, több közeli csillaghalmazt és számos egyéb érdekes égitestet. Mindezek látványát elveszi a fényszennyezés.

A fényszennyezés biológai hatásai

A fényszennyezés az élővilágra kifejezetten káros. A repülő rovarokat és vonuló madarakat például erősen megzavarja. Az éjszakai életmódot élő állatok tevékenységét befolyásolja, például problémákat okoz a táplálékszerzésben. Megfigyelések igazolták, hogy a tavak közelében lévő erős éjjeli fényforrások csökkentik a planktonok algafogyasztását, ami algák túlburjánzásához vezethet, kedvezőtlen esetben teljesen átalakítva a tó élővilágát. Általánosan elmondható, hogy a fényszennyezés egy adott terület ökoszisztémájának változatosságát, a biodiverzitást csökkenti.

A fényszennyezés az emberre is hat. A szervezet az éjszakai sötétben tud megfelelően pihenni, ennek hiányában kedvezőtlenül alakulhat az éjszakai vérnyomás, egyes hormonok termelődése, a szervezet általános stressztűrő képessége stb. Felmérések igazolták, hogy a túlzott éjszakai világítás közlekedésbiztonsági szempontból kedvezőtlen, a káprázás ugyanis a sofőrt elbizonytalanítja és növeli a balesetek valószínűségét.

Bolygónk éjszakai fényszennyezettségi térképén látványosan kirajzolódnak a sűrűn lakott és sokszor pazarló világítással ellátott területek. A képet több éjszakai műholdfelvételből állították össze. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, IDA)

Többletköltségek

A fényszennyezés mindezeken felül többletköltségekkel jár. A közvilágítás felesleges részének árát az ország összes polgára fizeti - amely óvatós becslések alapján is a közvilágítás összköltségének legalább 10%-a. A közvetlen anyagi kár mellett további összetett következmények is vannak. A világítás felesleges részéhez szükséges áramot is az erőművek termelik meg, amelyek ennek nyomán jobban amortizálódnak - mindez évtizedes időskálán már komoly anyagi károkat okoz. Az erőművekben elhasznált fűtőanyag egy részét feleslegesen termelik ki, és feleslegesen nő a környezetterhelés. Ez évtizedes skálán milliárdokat és felesleges bányagödröket jelent.

MInt már említettük, a felesleges világítás ellen igen egyszerű lenne védekezni, megfelelően tervezett lámpatestekkel ugyanis minimalizálható a fényszennyezés mértéke, így a világítás költsége is csökkenthető. A környezetbarát világítótestek egyébként olcsóbbak a jelenleg elterjedteknél.