Újra habzik a magyar űrsör

Ismét súlytalanságban tesztelik a magyar űrsört, azaz egy speciális alumíniumhabot. A sikeres űrkísérlet idővel a Nemzetközi Űrállomásra is felkerülhet.

A diákok az első súlytalansági repüléskor (SpaceBeer Team)

Az anyagok viselkedése a Föld körüli pályán, súlytalanságban eltér a földfelszínitől. A súlytalanság egy ideális állapot, amelyet a gyakorlatban a sok apró zavarótényező miatt szinte nem lehet elérni. Ezért a Föld körüli pályán végzett kísérleteket mikrogravitációs kísérleteknek nevezik, amelyek a súlytalan állapot lehető legjobb közelítését képviselik.

Az ilyen kísérletek igen drágák, ezért előkészítésüket általában a Földön, speciális repülőgépekkel végzik. Az ESA (Európai Űrügynökség) egy speciálisan átalakított Airbus-300-as géppel teszi ezt, amelynek parabolarepülései alkalmával a fedélzetén 20-22 másodpercig mikrogravitáció hozható létre.

Mint arról részletesen beszámoltunk, 2006 szeptemberében egy magyar diákokból álló csapat is részt vett az ESA egyik parabolarepülésén. Az első magyar súlytalansági repülésre készülő SpaceBeer (Űrsör) csapat alumíniumból fémhabot szeretett volna előállítani a rövid, alig 20 másodperces mikrogravitációban. Bár az ELTE, a BME és a Miskolci Egyetem diákjaiból álló csapat részt vett a súlytalansági repülésen, a kísérletük sajnos technikai okokból nem sikerült.

Az európai tudósok és mérnökök idén ősszel, az ESA 46. parabolarepülési kísérletén tizenegy különböző technológia kísérlet végeztek az Airbus-300-as fedélzetén. A zömében fizikai- és biológiai kísérletek között sikeresen végrehajtották az első alumínium fémhab előállítását. Az előállításon túl sikeresen teszteltek egy röntgenkamarát is, amely képes mozgóképen rögzíteni a mikrogravitációs olvasztótégelyben végbemenő folyamatokat.

A berlini Műszaki Egyetem Hahn-Meitner Intézete (Technical University and Hahn-Meitner Institute) és a svéd Space Corporation kísérleti programjában a magyar Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is részt vesz, Dr. Babcsán Norbert vezetésével. A november 13-án a Bordeaux-Mérignac repülőtérről felszálló Airbus-300-as fedélzetén végzett fémhab készítést az ipar több területe is figyelemmel kísérte, hiszen a fémhabok iránt komoly érdeklődés mutatkozik a repülőgépiparban és az autógyártásban is.

A fémhab szerkezete (SpaceBeer)

Az alumínium fémhab előállítása és azt rögzítő röntgenkamera is jól vizsgáztak az Airbus-300-as fedélzetén a 22 másodpercig tartó mikrogravitációs környezetben. A balra látható felvételt a korábbi repülés során rögzítették a fémhabról.

A kamerát most hosszabb idejű súlytalansági repülés alatt is ki akarják próbálni. Erre ad lehetőséget az ESA svédországi rakétakísérleti telepéről indítható MASER-11 rakéta. A kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta mintegy 250-320 km-es magasságot ér el, s fedélzetén hét percig hozható létre mikrogravitáció. A rakéta 395 kg hasznos terhet vihet, ami repülésenként általában 4-5 kísérletet jelent, melyek ejtőernyővel térnek vissza a repülés után. A 2008 áprilisában esedékes rakétakísérlet remélhetőleg elegendő időt biztosít majd az alumínium fémhab képződésének pontosabb megfigyelésére. A rakéta ugródeszka lehet egy későbbi, már a világűrben - pl. a Nemzetközi Űrállomáson - végzendő kísérlethez is.

A Magyar Űrkutatási Iroda, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség által támogatott SpaceBeer (Űrsör) néven ismertté vált kísérletsorozat tehát folytatódik, és a remények szerint újabb sikereket hoz majd a magyar kutatóknak.

Németh Csaba