Galaxis rejtőzködhet a szomszédban

Elképzelhető, hogy egy nagytömegű galaxis van a közelünkben, amit eddig a Tejútrendszer centrumának zavaró hatása miatt nem vettünk észre.

Az Abell S0740 jelű galaxishalmaz. Jó példa arra, hogy a távolból egy-egy galaxishalmaz szerkezete néha könnyebben feltérképezhető, mint a saját galaxishalmazunk, amelyben magunk is benne vagyunk (NASA, ESA, The Hubble Heritage Team, STScI, AURA))

Avi Loeb és Ramesh Narayan (CfA) Tejútrendszerünk térbeli mozgását vizsgálták. Utóbbira az elméletileg minden irányból egyenletesen érkező kozmikus háttérsugárzásnak a 2RMS jelű felmérés keretében rögzített eloszlásából következtettek. Utóbbi ugyanis a szomszédos galaxisoknál jobb, független viszonyítási rendszert képez. Az így nyert mozgási irányt és sebességet hasonlították össze azzal, amelyet a közelünkben lévő, ismert tömegű és távolságú csillagvárosok vonzóhatása alapján vártak.

Az ismert szomszédok gravitációs hatásának levonása után még 120 km/s-nyi "többlet" sebesség marad, amellyel a Tejútrendszer nagyjából abba a térbeli irányba halad, amely a Földről nézve galaxisunk centruma felé esik. Feltehetőleg ebben az irányban található valamilyen ma még ismeretlen objektum avagy objektumok, és az onnan származó gravitációs hatás váltja ki a fenti mozgást.

A modell alapján több magyarázat adódik a kérdéses objektum(ok) mibenlétére. Az egyik lehetőség szerint egyetlen, kb. 3 millió fényévre lévő, a Tejútrendszerünkhöz hasonló, avagy annál kissé nagyobb tömegű galaxisról van szó. Ez elméletileg az Androméda-galaxisnál valamivel kisebb, de még így is igen nagy méretű és tömegű objektum volna. A körülbelül 2,5 millió fényévre lévő Androméda-galaxis alig van messzebb az így feltételezett galaxisnál - a kérdéses objektum tehát valóban a közvetlen szomszédságban helyezkedne el.

A fent kimutatott gravitációs hatást egy távolabb lévő és nagyobb - de szintén ismeretlen - tömeg is kiválthatja. Ebben az esetben nem magányos objektum, hanem több ezer tagot számláló galaxishalmaz okozhatja a jelenséget, amely 60-80 millió fényévre van tőlünk, szintén a Tejútrendszer centrumának irányában. Ha utóbbi lenne a valódi helyzet, egyes kutatók szerint egy ilyen távoli és gazdag galaxishalmaznak már nyomára akadtak volna a röntgenhullámhosszakon.

Könnyebben elképzelhető tehát, hogy egy, a miénknél nagyobb, közeli galaxis rejtőzködik a Tejútrendszer központi vidékének takarásában. Elméletileg egy néhány fok átmérőjű csillagváros rejtve is maradhat, ha iránya látszólag nem esik 10 foknál messzebb a Tejútrendszer centrumánál.

Az elgondolással azonban nem mindenki ért egyet. További megfigyelések szükségesek, hogy megerősítsék a fent említett mozgási anomália létét, és kizárják az arra adható egyéb magyarázatokat. Utóbbiak között például felmerült, hogy a kérdéses mozgást a mintegy 700 millió fényévre lévő Nagy Mozgató nevű, rendkívül nagytömegű galaxishalmaz hozná létre. Ennek tömege megközelítőleg 10 ezerszerese a Tejútrendszerének, és látszólag 40 fokra mutatkozik a Tejútrendszer centrumától.