Jövő héten semmisítik meg a kémműholdat

A tervek szerint még a március elején várható lezuhanása előtt megsemmisítenek egy amerikai kémműholdat. A műveletet nem helyeslik az orosz politikusok, mert katonai demonstrációnak tartják.

Egy SM-3 jelű rakéta tesztindítása 2007. június 22-én (U.S. Navy)

Mint arról korábban beszámoltunk, egy amerikai kémműholddal megszakadt a kapcsolat, ezért annak sem pályáját nem sikerült megemelni, sem mozgását úgy módosítani, hogy az biztosan a Föld lakatlan területe felett lépjen be a légkörbe. A műhold tehát előre nem meghatározott területen fog az atmoszférába belépni és részben elégni, darabjai pedig lehullani.

Az alacsonyan, 200-400 kilométerrel a földfelszín felett mozgó mesterséges holdak keringési magasságát a légköri súrlódás folyamatosan csökkenti, ezért idővel belépnek az atmoszférába, részben elégnek, megmaradt darabjaik pedig lezuhannak. Az ilyen eseményeket úgy szokták irányítani, hogy minderre lakatlan terület, főleg az óceánok felett kerüljön sor.

Ezúttal azonban megszakadt a kapcsolat a műholddal, így annak mozgását nem képesek befolyásolni. Az NROL-21 vagy USA-193 jelzéssel ellátott űreszközt 2006 decemberében indították, és nem sokkal a felbocsátás után meg is szakadt vele az összeköttetés. A véletlen lezuhanást megakadályozandó, az Egyesült Államok meg akarja semmisíteni az űreszközt.

A tervek alapján egy SM-3 jelzésű, háromlépcsős ballisztikus rakétával fogják elpusztítani, amelyet egy amerikai hadihajóról indítanak. A rakéta közel 240 kilométerrel a felszín felett ütközne a műholdnak. A töredékek többsége a légkörben elizzana, még a műhold március elejére várt lezuhanása előtt - azonban feltehetőleg néhány olyan darab is keletkezne, amelyek csak később jutnának erre a sorsra. Utóbbiak mozgását ezért figyelni kellene, nehogy egy Szojuz- vagy Progressz-űrhajónak, a Nemzetközi Űrállomásnak vagy az egyik űrrepülőgépnek ütközzenek.

A Nemzetközi Űrállomásról már levált Atlantis a tervek alapján szerdán landol, ideális esetben Floridában, rossz időjárás esetén pedig a kaliforniai tartalék leszállóhelyen. Az űrrepülőgép tehát már régen a Föld felszínén lesz, amikor a műhold megsemmisítésére sor kerül.

A robbanáskor szétrepülő töredékek az előzetes számítások alapján nem veszélyeztetik a kémműholdnál magasabban keringő űrállomást. Ha néhány töredék olyan pályára is áll, amelynek a Földtől távoli pontja az ISS pályája felett lesz, az apró darabok útvonaluknak bolygónkhoz közeli részén a felsőlégkör ellenállása miatt gyorsan le fognak fékeződni, tehát nem képesek sok keringést megtenni.

A hivatalos amerikai közlés szerint a művelet célja annak megakadályozása, hogy a műholdon lévő, körülbelül 450 kilogramm egészségre veszélyes hidrazin üzemanyag esetleg emberlakta területre kerüljön. A színtelen, ammóniára emlékeztető szagú, maró hatású folyadék mérgező, kárt tehet abban, aki kapcsolatba kerül vele, égési sérüléseket is okozhat.

Oroszország nyilatkozatban ítélte el az amerikai tervet. Szerintük a műhold megsemmisítése nem biztonsági okokból történik - épp ellenkezőleg, az USA katonai technológiáját akarja demonstrálni a világ előtt. Nemrég Kína is megsemmisítette egy műholdját, és ez számos ország esetében komoly ellenérzést váltott. A tervek alapján az amerikai műhold felrobbantására a jövő héten kerül sor.