Meteoritok fűszerezték az őslevest

Két idős meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az ősi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.

Elfogadott nézet, hogy az élet kialakulását megelőző időszakban sok szerves anyagot tartalmazó meteorit hullott az ősi Földre. A belőlük felszabadult összetevők hozzájárultak az élet keletkezését megelőző úgynevezett prebiotikus evolúcióhoz. A ma bolygónkra hulló meteoritokban lévő szerves anyag mennyisége nem lennne elég ehhez.

A közelmúltban két ősi meteoritot vizsgáltak meg ebből a szempontból, amelyek az ún. CR-kondritok közé tartoznak. A kondritok a Naprendszer ősanyagát közel változatlan állapotban őrzik, ezért segítenek a kezdeti körülmények rekonstruálásában. A CR-csoport a kondritok között is a legkevésbé átalakult, ún. legprimitívebb testeket jelenti. Bár egykor ezek is egy-egy nagyobb objektum részei lehettek, bennük a hőmérséklet csak annyira emelkedett fel, hogy a vízjég egy része átmenetileg megolvadt - ám annyira nem volt magas hőmérséklet, hogy az ekkor képződött összetett szerves molekulák lebomoljanak.

Az Antarkiszon folytatott kutatómunka keretében még 1992-ben és 1995-ben találták a most vizsgált meteoritokat. Az EET 92042 és GRA 095577 jelű példányokban az aminosavaknak, a fehérjék alapvető építőköveinek a gyakoriságát vizsgálták. A két kőzetben mért aminosav-koncentráció magasabb volt bármely korábbi meteoritban azonosítottnál: 180, illetve 249 ppm (milliomod rész). Más meteoritoknál ez az érték általában 15 ppm alatti.

A fenti arány tehát több mint tízszerese a korábban tapasztaltnak. A megfigyelés arra utal, hogy a korai Naprendszer gazdagabb lehetett különféle szerves anyagokban, mint azt eddig feltételezték. A kondritok kevéssé átalakult anyagú, apró szülőégitesteiben folyékony víz cirkulálhatott a kőzetek repedésiben, változatos kémiai reakciókhoz biztosítva lehetőséget.

Egy ide kapcsolódó újabb megfigyelés keretében a Spitzer-űrteleszkóppal az AA Tauri csillag körüli protoplanetáris korongot vizsgálták. A 450 fényévre lévő, egymillió évnél fiatalabb rendszer centrumában egy csillag formálódik, a körülötte lévő anyagkorongban pedig születő bolygók csírái találhatók.

Fantáziarajz egy protoplanetáris korongról, amelyben a felismerések szerint szerves anyagok is keletkeznek (NASA, JPL-Caltech)

A korong anyagában nagy mennyiségű vízgőzt, hidrogén-cianidot, acetilént és szén-dioxidot azonosítottak. A megfigyelés érdekessége, hogy a korongban több egyszerű szerves anyagot találtak, mint ami a környező csillagközi felhőben mért koncentráció alapján várható lett volna, és amelyből a kérdéses rendszer kialakult. Ez arra utal, hogy nem csupán a csillagközi térben zajlanak szerves anyagokat termelő folyamatok, hanem a belőlük születő bolygórendszerekben is tovább folyik a molekulák felépülése. A megfigyelés során a vízgőzt a korongnak abban a belső tartományában is kimutatták, ahol a Föld-típusú bolygók születnek.